Egyre kevésbé befolyásolja a továbbtanulást a szociális helyzet

Egyre kevésbé befolyásolja a továbbtanulási szándékot a diákok társadalmi és szociális helyzete - mondta el Fábri István szociológus, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője a Felsőoktatási Jelentkezések műhelykonferencián. Hozzátette: a középiskoláig sem jutnak el a leghátrányosabb helyzetben élők, hiszen ezen családoknak az is problémát okoz, hogy gyermekeik az általános iskolát elvégezzék. Akik viszont gimnáziumba járnak, csak egy-két százalékukat befolyásolja a szociális helyzet, hiszen ők rendelkeznek a szükséges kulturális és anyagi háttérrel.

Minden ötödik megkérdezett szerint nem szükséges a diploma

Háromezer, felsőoktatásba nem jelentkező diákot kérdezett meg terveiről az Educatio, az eredmények szerint a válaszolók 15 százaléka a munka mellett dönt, háromnegyede azonban más keretek között ugyan, de tovább akar tanulni. Egy részük az OKJ-s tanfolyamok közül választ és szerez szakmát, a többiek pedig a felsőfokú szakképzéseken akarnak továbbtanulni, 3,6 százalékuk mondta azonban azt, hogy külföldre megy.

Egy hasonló minta alapján végzett kutatás eredményei szerint csaknem minden ötödik (17 százalék) megkérdezett véli úgy, hogy az érvényesüléshez nem szükséges a diploma. Fábri István ezzel kapcsolatban elmondta: a diplomások számának emelkedése ellenére sem csökkent a foglalkozások presztízse, hiszen egyre többször követelnek meg egy munkakör esetében diplomát, akkor is, ha korábban annak betöltéséhez érettségi is elegendő volt. A megkérdezettek 65 százaléka látta úgy, hogy a diplomások többet keresnek azoknál, akiknek nincs diplomájuk. Csaknem 26 százalékuk gondolta viszont, hogy ugyanannyit.

Az utóbbi években csökkent ugyan a középiskolai korosztály létszáma, az érettségizők aránya azonban nőtt a 18 év felett maturálók miatt - mondta el a szociológus. A lakosság számának csökkenése miatt azonban ez a kompenzáció megszűnik az elkövetkezendő években, így az érettségizők száma is csökkenni fog - mondta a szociológus.

2004-ben töltötték ki legtöbben jelentkezési lapjukat

Ugyan 2000-ben és 2010-ben egyaránt 140 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 2005 és 2008 között folyamatosan csökkent ez a szám a tavaszi jelentkezési időszakban a bolognai rendszerre való átállás miatt. 2009-ben és 2010-ben azonban már éppen a mesterképzésre való jelentkezések miatt emelkedett meg a létszám. A tíz év során egyébként 2004-ben töltötték ki legtöbben, 167 ezren a jelentkezési lapjukat, miközben a mélypontot a 2008-as év jelentette, amikor alig százezren (97 ezer) mérettették meg magukat.

A kutatás során megvizsgálták az uniós adatokat is. Kiderült: 1998-ban még 12,2 millióan tanultak a felsőoktatásban, 2007-re azonban 18,9 millióra nőtt ez a szám. A vizsgált időszakban Ausztriát és Bulgáriát kivéve az össze tagországban nőtt a hallgatói létszám, Magyarországon például 12 évvel ezelőtt 254, három évvel ezelőtt azonban 431 ezren tanultak a felsőoktatásban.

Forrás: fn.hu, MTI, felvi.hu

edupress.hu