Egyre magányosabbak a fiatalok, és ez az oka

Forrás: Unsplash

A Resolution Foundation friss elemzése fontos adatokkal szolgál a fiatal munkavállalók társas elszigetelődéséről. A kutatás szerint a 18 és 29 év közötti férfiak ébren töltött idejükből naponta átlagosan hat és fél órát töltenek teljesen egyedül, míg a korosztálybeli nők esetében ez az idő nagyjából öt óra. Ez a tendencia szoros összefüggésben áll az otthoni munkavégzés (home office) térnyerésével, amely sokak számára megszüntette a napi szintű, személyes munkahelyi interakciókat.

A képernyőnél is károsabb a fizikai egyedüllét

Parth Pandya, a jelentés kutatója hangsúlyozta, hogy nem a képernyő előtt töltött idő, hanem a konkrét egyedül végzett munka az elmagányosodás fő hajtóereje. A statisztikák szerint az egyedül végzett munka aránya majdnem megháromszorozódott, és jelenleg ez teszi ki a munkaképes korúak körében tapasztalt izoláció növekedésének kétharmadát.

Sokan azt gondolják, hogy a közösségi média a felelős, de valójában a szóló munkavégzés az, ami miatt a fiatalok egyedül maradnak

A kutatás érdekes különbségeket mutatott ki az életkor és a jövedelmi helyzet alapján is:

• A 18-29 év közötti, magasabb jövedelmű fiatalok naponta három órát töltenek egyedül a munkaidőn kívül, míg az alacsonyabb keresetűeknél ez az érték csupán egy óra.
• A fiatal férfiak naponta átlagosan másfél órával többet dolgoznak egyedül, mint egy évtizeddel korábban.
• A nők körében – mind a 40-es éveikben járók, mind a 18-29 évesek esetében – ez a növekedés körülbelül 45 percet tesz ki naponta.

Generációs szakadék a szabadidő eltöltésében

Miközben a fiatalok egyre magányosabbak, az idősebb generációk társas élete fellendült. A 60 év feletti nők és a 70 év feletti férfiak naponta 1-1,5 órával kevesebb időt töltenek egyedül, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ez rávilágít arra a problémára, hogy a fiatalabb generációk nehezebben tudják ellensúlyozni a munkahelyi magányt közösségi szabadidős tevékenységekkel, aminek oka részben a lassabb bérnövekedésük és az ebből fakadó szűkösebb anyagi lehetőségeik lehetnek.

A szakértők figyelmeztetnek: a magány nem csupán érzelmi kérdés, hanem súlyos következményekkel járhat az egészségre, a jólétre és a munka minőségére is. A HR-vezetőknek és a döntéshozóknak figyelembe kell venniük ezeket a szempontokat a hibrid munkarendek kialakításakor, hogy megőrizzék a munkavállalók mentális egészségét és a közösségi kohéziót.

Forrás: Personnel Today