Elkészült a bérmonitoring bizottság jelentéstervezete

Rogán Antal az Orbán Viktorral folytatott parlamenti megbeszélés után újságírók előtt hangsúlyozta: továbbra is kitartanak amellett, hogy a bevezetett arányos adórendszer nem okozhat nettó bércsökkentést senkinél, és a bérmegállapodásokat mindenkinek be kell tartania. Egyetértettek abban - folytatta -, nemcsak a Fidesz-KDNP parlamenti frakciójának, hanem a kormánynak is eltökélt szándéka, hogy az alacsony és középkeresetűek érdekében minden lépést megtegyen a béremelések megvalósulásáért.

Orbán Viktor kormányfő délutáni Facebook-bejegyzésében a találkozóról azt írta, "egyetértettünk, hogy a küzdelmet folytatni kell, mert a béremelésről szóló megállapodást mindenkinek be kell tartani".

A bérmonitoring bizottság vizsgálata szerint a közszférában mára gyakorlatilag mindenhol megtörtént a nettó bérek kiegészítése, így a kincstári szférában, vagyis az állami foglalkoztatottak esetében, valamint az állami és az önkormányzati vállalatok körében is - ismertette Rogán Antal. A versenyszféráról szólva kifejtette: a béremelési szándékok 2011-ben jóval gyengébbek voltak, mint 2010-ben. Tavaly ugyanis 7,9 százalékkal emelkedtek a bérek, ami nagyobb növekedést jelentetett, mint amit az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született megállapodásban elvártak. Mint mondta, idén a versenyszférában eddig mintegy 50 százalékban valósult meg a bérek növekedése. Ez alapvetően azokat a cégeket jelenti, amelyek hozzájutottak a nyereségadó-kedvezményhez - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy "a kisebb vállalkozások körében van lényegesen nagyobb óvatosság" az előző évhez képest.

Mint mondta, a kabinet elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz-KDNP kidolgozzon egy olyan törvényjavaslatot, amely még a tavaszi ülésszak ideje alatt a parlament elé kerülhet, 2012 januárjában pedig hatályba léphet, és kimondaná: nem juthat állami támogatáshoz, illetve megrendeléshez az a vállalkozás, amely nem tartja be a béremelésre vonatkozó megállapodásokat. Ennek érdekében javasolni fogják az OÉT-ben született megállapodások módosítását is, külön szeretnék ugyanis rögzíteni, hogy a nettó bérminimumra, a minimálbérre és a bérajánlásra vonatkozó megegyezés mellett legyen egy további kategória, amely arról szólna, hogyan lehet az alacsony és középkeresetűeknél, azaz a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresőknél megőrizni a nettó bér szintjét - közölte, hozzátéve, hogy ha ez megszületik, akkor ennek a betartását fogják törvényi erőre emelni 2012-től kezdve.

Rogán Antal elképzelhetőnek tartja azt is, hogy "pozitív ösztönzőként" a jövőben a béremelésekre juttatott összegek tb-kedvezményben részesüljenek az adott tárgyévben. A tervek szerint így 2012-től a bruttó 300 ezer forint alatti kereseti kategóriában ha egy cég a nettó bér megőrzéséhez szükséges emelést hajt végre, akkor arra a bérnövelésre nem kellene a tárgyévben járulékot fizetnie, csupán személyi jövedelemadót. Ez a vállalkozások esetében a közterhek körülbelül egyharmadának az elengedését jelentené a béremelkedéseknél. Ezt a javaslatot - amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezéséhez hasonló - a kormány megfontolja, egyértelmű támogatásáról azonban most még nem biztosította a miniszterelnök - tette hozzá.

A bérmonitoring bizottság arra is javaslatot tett, hogy a kormány időben, idén szeptember-októberben dolgozza ki a nettó bérkompenzáció rendszerét 2012-re, és így a mostaninál zökkenőmentesebb lehet az átállás - tájékoztatott a fideszes képviselő.

Szólt arról is, hogy az adott esetben elfogadható, ha például egy nehéz helyzetben lévő cég olyan megállapodást köt a szakszervezettel és a munkavállalóival, hogy megőrzi a munkahelyeket, de nem emel bért. A Rogán Antal vezette testület jelentéstervezetének "leegyszerűsített" verziója várhatóan egy héten belül lesz nyilvános.

Február közepén jelentették be, hogy egy bér- és adómonitoring bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP-frakció; a testület feladata, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született bérmegállapodások.

Az elemzők szerint nincs bérnyomás a gazdaságban

A versenyszféra bónuszok nélküli februári 3 százalékos keresetnövekedése azt jelzi, hogy nincs bérnyomás a gazdaságban, így a 6 százalékos alapkamat maradhat az év végéig, sőt kedvező esetben csökkenhet - közölték a január-februári béradatokról kiadott KSH gyorsjelentés után az MTI kérdésére az elemzők kedden.

A versenyszférában tavaly március óta átlagosan 4 százalékkal nőttek a rendszeres (bónuszok nélküli) keresetek, az elmúlt 6 hónapban 3-3,5 százalék között emelkedtek, az átlag 3,2 százalék volt, így az idei év első két hónapjának 3,5 százalékos adata is ebbe a trendbe simul, sőt a februári 3 százalékos növekedés igen enyhének minősíthető - mondta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint ez alacsony bérnövekedést jelent, azaz a gazdaságban nincs bérnyomás.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, megemlítve, hogy a versenyszférában lassult a bérnövekedés: a januári 8,4 százalék után februárban 4,3 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ami annak köszönhető, hogy a kedvezőbb adózási szempontok miatt a bónuszok kifizetése a tavalyi november-decemberről januárra csúszott át. A Takarékbank elemzője szerint a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés - ami az alapfolyamatokat jobban tükrözi - 3 százalékra lassult a januári 4 százalékról.

Suppan Gergely közölte: a nettó bérek az adóváltozás hatására 5,7 százalékkal nőttek, ami 1,5 százalékos reálbér növekedést jelent februárban. A január-februári adatok csakúgy, mint a februári egyhavi adat azt mutatja, hogy a versenyszférában a keresetek 3-4 százalékkal nőttek, így az úgynevezett másodkörös inflációra sem nehezedik nyomás - mondta Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank elemzője ezért egyetért a Magyar Nemzeti Bankkal abban, hogy a márciusi kiugró inflációs adatra "nem érdemes ugrani, azaz kamatot emelni".

Az elemzők a béradatok ismeretében megerősítették: az év végéig nem várható a 6 százalékos alapkamat emelése, bár Kondrát Zsolt szerint van esély a kamatcsökkentésre, Árokszállási Zoltán szerint viszont alig. A bérek növekedése továbbra sem utal inflációs feszültségre, így a monetáris politikának továbbra is a nyersanyagárak felől érkező sokkhatásokra kell figyelemmel lennie - véli Suppan Gergely.