kapubanner for mobile
Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 13 éve

Elkészült a bérmonitoring bizottság jelentéstervezete

A közszférában mindenhol megtörtént a nettó bérek kiegészítése, míg a versenyszférában a béremelés eddig körülbelül 50 százalékban valósult meg - mondta a fideszes Rogán Antal, miután kedden átadta a miniszterelnöknek az általa vezetett bérmonitoring bizottság első jelentéstervezetét.

Rogán Antal az Orbán Viktorral folytatott parlamenti megbeszélés után újságírók előtt hangsúlyozta: továbbra is kitartanak amellett, hogy a bevezetett arányos adórendszer nem okozhat nettó bércsökkentést senkinél, és a bérmegállapodásokat mindenkinek be kell tartania. Egyetértettek abban - folytatta -, nemcsak a Fidesz-KDNP parlamenti frakciójának, hanem a kormánynak is eltökélt szándéka, hogy az alacsony és középkeresetűek érdekében minden lépést megtegyen a béremelések megvalósulásáért.

Orbán Viktor kormányfő délutáni Facebook-bejegyzésében a találkozóról azt írta, "egyetértettünk, hogy a küzdelmet folytatni kell, mert a béremelésről szóló megállapodást mindenkinek be kell tartani".

A bérmonitoring bizottság vizsgálata szerint a közszférában mára gyakorlatilag mindenhol megtörtént a nettó bérek kiegészítése, így a kincstári szférában, vagyis az állami foglalkoztatottak esetében, valamint az állami és az önkormányzati vállalatok körében is - ismertette Rogán Antal. A versenyszféráról szólva kifejtette: a béremelési szándékok 2011-ben jóval gyengébbek voltak, mint 2010-ben. Tavaly ugyanis 7,9 százalékkal emelkedtek a bérek, ami nagyobb növekedést jelentetett, mint amit az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született megállapodásban elvártak. Mint mondta, idén a versenyszférában eddig mintegy 50 százalékban valósult meg a bérek növekedése. Ez alapvetően azokat a cégeket jelenti, amelyek hozzájutottak a nyereségadó-kedvezményhez - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy "a kisebb vállalkozások körében van lényegesen nagyobb óvatosság" az előző évhez képest.

Mint mondta, a kabinet elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz-KDNP kidolgozzon egy olyan törvényjavaslatot, amely még a tavaszi ülésszak ideje alatt a parlament elé kerülhet, 2012 januárjában pedig hatályba léphet, és kimondaná: nem juthat állami támogatáshoz, illetve megrendeléshez az a vállalkozás, amely nem tartja be a béremelésre vonatkozó megállapodásokat. Ennek érdekében javasolni fogják az OÉT-ben született megállapodások módosítását is, külön szeretnék ugyanis rögzíteni, hogy a nettó bérminimumra, a minimálbérre és a bérajánlásra vonatkozó megegyezés mellett legyen egy további kategória, amely arról szólna, hogyan lehet az alacsony és középkeresetűeknél, azaz a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresőknél megőrizni a nettó bér szintjét - közölte, hozzátéve, hogy ha ez megszületik, akkor ennek a betartását fogják törvényi erőre emelni 2012-től kezdve.

Rogán Antal elképzelhetőnek tartja azt is, hogy "pozitív ösztönzőként" a jövőben a béremelésekre juttatott összegek tb-kedvezményben részesüljenek az adott tárgyévben. A tervek szerint így 2012-től a bruttó 300 ezer forint alatti kereseti kategóriában ha egy cég a nettó bér megőrzéséhez szükséges emelést hajt végre, akkor arra a bérnövelésre nem kellene a tárgyévben járulékot fizetnie, csupán személyi jövedelemadót. Ez a vállalkozások esetében a közterhek körülbelül egyharmadának az elengedését jelentené a béremelkedéseknél. Ezt a javaslatot - amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezéséhez hasonló - a kormány megfontolja, egyértelmű támogatásáról azonban most még nem biztosította a miniszterelnök - tette hozzá.

A bérmonitoring bizottság arra is javaslatot tett, hogy a kormány időben, idén szeptember-októberben dolgozza ki a nettó bérkompenzáció rendszerét 2012-re, és így a mostaninál zökkenőmentesebb lehet az átállás - tájékoztatott a fideszes képviselő.

Szólt arról is, hogy az adott esetben elfogadható, ha például egy nehéz helyzetben lévő cég olyan megállapodást köt a szakszervezettel és a munkavállalóival, hogy megőrzi a munkahelyeket, de nem emel bért. A Rogán Antal vezette testület jelentéstervezetének "leegyszerűsített" verziója várhatóan egy héten belül lesz nyilvános.

Február közepén jelentették be, hogy egy bér- és adómonitoring bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP-frakció; a testület feladata, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született bérmegállapodások.

Az elemzők szerint nincs bérnyomás a gazdaságban

A versenyszféra bónuszok nélküli februári 3 százalékos keresetnövekedése azt jelzi, hogy nincs bérnyomás a gazdaságban, így a 6 százalékos alapkamat maradhat az év végéig, sőt kedvező esetben csökkenhet - közölték a január-februári béradatokról kiadott KSH gyorsjelentés után az MTI kérdésére az elemzők kedden.

A versenyszférában tavaly március óta átlagosan 4 százalékkal nőttek a rendszeres (bónuszok nélküli) keresetek, az elmúlt 6 hónapban 3-3,5 százalék között emelkedtek, az átlag 3,2 százalék volt, így az idei év első két hónapjának 3,5 százalékos adata is ebbe a trendbe simul, sőt a februári 3 százalékos növekedés igen enyhének minősíthető - mondta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint ez alacsony bérnövekedést jelent, azaz a gazdaságban nincs bérnyomás.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, megemlítve, hogy a versenyszférában lassult a bérnövekedés: a januári 8,4 százalék után februárban 4,3 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ami annak köszönhető, hogy a kedvezőbb adózási szempontok miatt a bónuszok kifizetése a tavalyi november-decemberről januárra csúszott át. A Takarékbank elemzője szerint a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés - ami az alapfolyamatokat jobban tükrözi - 3 százalékra lassult a januári 4 százalékról.

Suppan Gergely közölte: a nettó bérek az adóváltozás hatására 5,7 százalékkal nőttek, ami 1,5 százalékos reálbér növekedést jelent februárban. A január-februári adatok csakúgy, mint a februári egyhavi adat azt mutatja, hogy a versenyszférában a keresetek 3-4 százalékkal nőttek, így az úgynevezett másodkörös inflációra sem nehezedik nyomás - mondta Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank elemzője ezért egyetért a Magyar Nemzeti Bankkal abban, hogy a márciusi kiugró inflációs adatra "nem érdemes ugrani, azaz kamatot emelni".

Az elemzők a béradatok ismeretében megerősítették: az év végéig nem várható a 6 százalékos alapkamat emelése, bár Kondrát Zsolt szerint van esély a kamatcsökkentésre, Árokszállási Zoltán szerint viszont alig. A bérek növekedése továbbra sem utal inflációs feszültségre, így a monetáris politikának továbbra is a nyersanyagárak felől érkező sokkhatásokra kell figyelemmel lennie - véli Suppan Gergely.
  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Szijjártó Péter a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatójával tárgyalt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatójával, Gilbert F.... Teljes cikk

Navracsics Tibor: egy ország élhetősége csak részben az anyagi jólét függvénye

Egy ország élhetősége csak részben az anyagi jólét függvénye, ezen kívül fontos az emberi kapcsolatok minősége és az élettel szembeni,... Teljes cikk