Előítélet és bizonytalanság: munkahelyüket féltik a magyarok

Az Európai Integrációs Alap támogatásával a Tárki által 2011 tavaszán készített kutatás szerint a bevándorlókkal kapcsolatos gazdasági félelmek erősebbek, mint a kulturálisak, és a nagy többség a demográfiai problémákra sem tartja megfelelő válasznak a bevándorlást.

A kutatók szerint a bevándorlók elutasítása elsősorban anyagi természetű: Magyarországon elsősorban a munkahelyek féltése és a gazdasági aggodalmak játszanak szerepet az idegenellenességben, és csak másodsorban a kulturális idegenkedés. A 2011 áprilisában készített felmérés szerint a magyarok 64 százaléka fél attól, hogy a bevándorlók elveszik tőlük a munkahelyeket. Ez a félelem az elmúlt majd 10 évben nem változott jelentősen: 2002-ben 59 százalék volt az ezzel egyetértők, és 29 százalék az elutasítók aránya.

Tízből hat magyar nem gondolja, hogy a bevándorlók hasznára válnak a magyar gazdaságnak. Ebben vonatkozásban az European Social Survey nemzetközi összehasonlító adatai azt mutatják, hogy Magyarországon 2002 és 2006 között nőtt a bevándorlóktól való idegenkedés, azóta viszont enyhe csökkenés következett be.

Noha a Tárki friss kutatása szerint Magyarországon kulturális szempontból is többségben vannak a migránsok szerepét negatívan értékelők, ezen a téren az elutasítás mérsékeltebb: tízből négyen egyetértenek azzal az állítással, hogy a bevándorlók nyitottabbá teszik Magyarországot az új eszmék és kultúrák iránt. Meglehetősen negatív ugyanakkor a bevándorlás hatásának megítélése a bűnözés vonatkozásában. Az előbbinél többen, tízből hatan ugyanis úgy vélik, hogy a bevándorlók miatt (is) növekszik a bűnözés.

A Tárki kutatása alapján a legnagyobb egyetértés abban mutatkozik, hogy a bevándorlás nem lehet megoldás a demográfiai gondokra. A válaszadók kétharmada nem ért egyet azzal, hogy a népességfogyás miatt szükség van a migránsokra, sőt ezen belül egyharmaduk egyáltalán nem ért egyet ezzel, azaz kifejezetten erősen utasítja el ezt a felvetést.

Napi Gazdaság