Ezrével költözhetnek Szlovákiába a magyar cégek"/>
Megjelent: 12 éve

Ezrével költözhetnek Szlovákiába a magyar cégek

Úgy tűnik, a parlamenti jóváhagyás előtt a jövő évi adótörvények sem enyhítenek a hazai vállalkozások terhein. Így könnyen elképzelhető, hogy még az eddiginél is több hazai cég dönt úgy, hogy a kedvezőbb adózási szabályok miatt Szlovákiába teszi át székhelyét.

Északi szomszédunknál ugyanis jóval kedvezőbbek az adókulcsok, így az ott bejegyzett vállalatok az itthoninál nagyobb nyereséggel dolgoznak, nem beszélve a gépjárművekre vonatkozó, szintén barátságosabb rendelkezésekről. Az áttelepült gazdasági társaságok többsége azonban ténylegesen továbbra is Magyarországon folytatja tevékenységét.

A magyarok közül legtöbben a kereskedelem, a fuvarozás, az építőipar és az üzletközvetítés területén alapítanak céget Szlovákiában. Különbséget kell tennünk azonban azok között, akik ténylegesen határainkon túl vágnak bele valamilyen üzleti tevékenységbe - így például éttermet vagy autószalont nyitnak a szomszédos országban -, valamint azok között, akik csupán a kisebb adószint miatt tették át központjukat a szlovákokhoz.

A határon túli telephely esetén előnyt jelent továbbá az is, hogy a tevékenységi körök meghatározása is jóval egyszerűbb, mint Magyarországon. Igaz, bizonyos munkák engedélyhez kötöttek, sok helyen feltétel a szakképesítés és a szlovák nyelvtudás.

Előnyös adókörnyezet

A tapasztalatok azt mutatják, hogy Szlovákia rendkívül vonzó célpont a magyarországi befektetők számára. Míg hazánkban a 16 százalékos társasági adó mellé tavaly ősz óta négy százalék szolidaritási adót is kell fizetni, ráadásul a kivett nyereséget 25 (esetenként 35) százalékos osztalékadó is terheli, addig Szlovákiában a társasági adó csupán 19 százalék. Emellett azonban a határ túloldalán mind az iparűzési, mind a szolidaritási- és osztalékadó ismeretlen fogalom. Az elvonások miatt a belföldi vállalkozások a megtermelt haszon mindössze 40-50 százalékát vihetik haza, miközben a szlovákoknál ugyanez az arány 81 százalék.

Csupán a társadalombiztosítási befizetések terén tehetünk szert némi előnyre, mivel a hazai 29 százalékkal szemben ez odaát 35 százalék. Csábító szabályozás érvényes ugyanakkor a gépjárművekre; a regisztrációs adó a szlovákoknál nincs, valamint a benzin áfa-tartalma is visszaigényelhető.

További kedvező hír, hogy az s.r.o.-nak (a magyar kft.-nek megfelelő cégforma) nem kell alkalmazottakkal rendelkeznie, valamint az ügyvezetőknek sem muszáj alkalmazásban lenniük.

Két hét alatt - tető alatt

Számos határ menti ügyvédi és könyvelőiroda ajánlja fel teljes körű cégalapítási szolgáltatásait az érdeklődőknek, de az interneten is számos, erre specializálódott társaságot találunk - szlovák és magyar mobilszám feltüntetésével egyaránt. Az érdeklődők száma a tavalyi csúcsot követő hullámvölgy után most ismét emelkedő tendenciát mutat, közölte kérdésünkre Hain József, a Main-3H s.r.o ügyvezetője.

A mélypont feltehetően akkor következett be, amikor elfogytak azok, akik nemcsak a magas adókulcsok miatt éltek a cégalapítás külhoni lehetőségével, hanem tényleges gazdasági tevékenység kifejtése céljából mentek át, például Párkányba, Dunaszerdahelyre vagy más, szintén könnyen megközelíthető szlovákiai városba.

Hain József azt tapasztalja, hogy ügyfelei legtöbbször a romló gazdasági helyzetre panaszkodva fordulnak hozzá. Többen vannak, akik eredetileg nem akartak külföldön adót fizetni, de aztán mégis úgy érezték, hogy szorult helyzetük miatt kénytelenek voltak áttenni székhelyüket. A révkomáromi Dortina s.r.o például 2007 első felében harminc, az év második felében pedig több mint ötven cégalapításnál működött közre.

Az ügylet megvalósítása sem rabolja túlzottan a büszke tulajdonos türelmét és idejét: az ügyintézési idő rövidebb az itthon megszokottnál, csupán 2-3 hetet vesz igénybe. Egyes cégek ugyan az interneten keresztül 24 órán belüli cégalapítással kecsegtetnek, ennek valóságtartalma azonban erősen megkérdőjelezhető.

Nemcsak a magyaroknak vonzó

A szlovákiai cégalapítás költségei is a megfizethető kategóriába sorolhatók: egy s.r.o. megalapítása minimálisan mintegy 200-250 ezer forintjába kerül a delikvensnek. Ezen felül a működtetés havi 30-40 ezer forint, ami egy közepes vagy annál nagyobb gazdasági társaság esetében nem számottevő tétel.

Egy részvénytársaság (a.s.) megalapítása valamennyivel több anyagi áldozatot kíván, hozzávetőleg négyszázezer forint, tudta meg lapunk Hain Józseftől.

Egyes befektetők mégis úgy vélik, hogy pusztán az adózási kedvezmények miatt nem éri meg áttelepülni. Aki ugyanis adóparadicsomra számít, annak csalódnia kell. Bár kétségtelen tény, hogy a több százezres bruttó jövedelemmel rendelkezőknek kifizetődő lehet a határon túli cégalapítás.

Sokaknak valószínűleg megéri, mert nemcsak hazánkfiai találják vonzónak cégalapítási szempontból a szomszédos államot. A G-Finance s.r.o. nevű, szlovákiai cégalapításra specializálódott vállalkozás honlapján olvasható adatok szerint a több mint kilencezer magyar mellett több tízezer olasz és osztrák vállalkozás döntött a szlovákiai cégbejegyzés mellett.
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hárman kapták megosztva az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Három közgazdász, Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be hétfőn a Svéd... Teljes cikk

A keveset és a sokat keresőket is fenyegeti a kiégés

A WHO szerint a kiégés a kezeletlen és krónikus munkahelyi stressz eredménye. Kutatások szerint minél kevésbé hozhat valaki a saját munkáját... Teljes cikk

Vádat emeltek egy hódmezővásárhelyi tanár ellen

Vádat emeltek egy tanár ellen, aki eltörte egy diákja kezét idén tavasszal egy hódmezővásárhelyi általános iskolában - tájékoztatta a Csongrád... Teljes cikk