Felmérés: Ennyire befolyásolják a gyermekvállalási kedvet a munkahelyi problémák

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-es közlése szerint 77 500 gyermek született Magyarországon, ami 7725-tel (9,1%-kal) kevesebb az előző évhez képest, és az eddigi legalacsonyabb éves születésszám az 1949 óta vezetett statisztikákban. Az Anyafalva Kismama Applikáció végzett egy felmérést, hogy rávilágítson, milyen tényezők állhatnak ezek az adatok mögött.

A válaszadók jellemzői

Legnagyobb részük (67,9%) 26-35 éves, házas, és többségük felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik (57,5%). 97,4%-ának legalább egy gyermeke van, legtöbben egy- és kétgyermekesek, 0-2 éves legfiatalabb gyermekük.

Tervek és valóság: több vagy kevesebb gyermek?

A válaszadók közül sokan eltértek eredeti terveiktől. Egyesek kevesebb gyermeket vállaltak, mint amennyit eredetileg szerettek volna (57,2%), míg mások több gyermeket nevelnek, mint ahogyan azt korábban elképzelték (9,9%). A változás mögött legyakrabban anyagi okok (52,9%), munkahelyi problémák (43,8°%) vagy a segítség hiánya (32,2%) állnak.

A szülésélmény hatása a további gyermekvállalásra

A kutatás kimutatta, hogy a szülésélmény nem meghatározó tényező. A válaszadók 57 %-át nem befolyásolta negatívan a további gyermekvállalási kedvében. 10,7% nyilatkozott arról, hogy teljes mértékben elvette kedvét a korábbi (feltehetően negatív) szülésélmény és 14,6 %-ot is inkább negatívan befolyásolt az élményt. Ez arra a tényre hívja fel újra a figyelmet, hogy a pozitív élmények ösztönözhetik a további gyermekvállalást, míg a negatív tapasztalatok elvehetik a kedvet.

-

Társadalmi támogatás és anyagi biztonság: elegendő ez ma Magyarországon?

A résztvevők többsége közepesen stabilnak értékelte a társadalmi támogató rendszert — például a bölcsődék, óvodák elérhetőségét vagy az oktatás minőségét. Az állami egészségügy megítélése szintén vegyes, sokan kritikus tapasztalatokról számoltak be.

• 50,6% szerint a jelenlegi támogatási rendszer nem elégséges.
• 27,8% érez bizonytalanságot a gyereknevelési támogatások folytonossága miatt.
• 20,6% szerint viszont a családtámogatások segítik a gyermekvállalást.

Az anyagi biztonság kérdése is központi szerepet kapott. A válaszadók jelentős része bizonytalan a jelenlegi helyzet fenntarthatóságát illetően. A legnagyobb anyagi kihívások között szerepelnek:

• Élelmiszer- és szolgáltatási árak emelkedése (63%)
• Egészségügyi ellátás (53,7%)
• Gyermeknevelés költségei (51,1%)
• Intézmények költségei (46,6%)
• Lakhatási költségek (36,1%)

Az egészségügyi ellátásról bővebben

A skálán az 1-es (nem nyújt biztonságos érzést) kapta a legtöbb szavazatot (26,8%). Ezt követi a 3-as értékelés (14,9%), majd a 2-es (12,4%). A magasabb elégedettséget jelző értékek felé haladva egyre kevesebb válasz érkezett, a 10-es legjobb értékelést mindössze 2,3% adta. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az anyák többsége nem érzi megfelelőnek a családjuk és gyermekük állami egészségügyi ellátását.

Társadalmi nyomás és szociális támogatások feltételei

A válaszadóknak összesen 31,9%-a az, aki nem érez nyomást, hogy több gyermeket vállaljon, míg a többség érzi, illetve a szociális támogatások feltételei miatt 19,4% érez erős különbséget.

Mi változtathatja meg a döntéseket?

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy sokan még nem hoztak végleges döntést a gyermekvállalás lezárásáról. A válaszadók közül a legtöbben azt jelezték, hogy a következő tényezők változtathatnának a terveiken:

• Jobb anyagi helyzet (46,6%)
• Rugalmasabb munkalehetőségek (39,3%)
• Jobb egészségi állapot (30,4%)
• Több segítség (27,8%)

A döntések véglegessége

A válaszadók többsége (52,2%) biztos eddigi gyermekvállalással kapcsolatban tett döntéseiben. 31,4% nem véglegesítené még.

fotó: unsplash