Fizetések: még relatív jól járnak a magyar nők

Átlagban 16,3 százalékkal nagyobb fizetéssel büszkélkedhetnek a hazai férfiak női kollégáiknál, derül ki az EU statisztikai hivatalának aktuális felméréséből. Az Eurostat a tíznél több főt foglalkoztató magáncégek alkalmazottainak óradíjait vetette össze a 27 tagországban - a közszférában és a mezőgazdaságban dolgozók bérét nem vette figyelembe.

Nálunk relatív kicsi a különbség

Hazánk ezzel a mutatóval relatív jó helyezést ért el az uniós tagállamok között - az elemzők mindössze tíz tagállamban állapítottak meg ennél kisebb különbséget. A listát Málta vezeti, ahol alig van eltérés a női és férfi bérek között, de kicsi, tíz százalék alatti különbséget mértek Olaszországban (5,1 százalék), Lengyelországban (7,5), Szlovéniában (8,3 százalék), Portugáliában (8,3 százalék) és Belgiumban (9,1 százalék) is.

A régióban Magyarországnál jobb mutatóval rendelkezik Bulgária (12,4) és Románia (12,7) is, míg Lettországban körülbelül hasonló bérkülönbséggel (15,4 százalék) kell számolni, mint itthon.

Ahol még rosszabbul járnak a nők

Meglepetésre a munkahelyi egyenjogúság és a férfiakkal azonos bérezés élharcosának számító skandináv államokban némileg rosszabb a helyzet, mint nálunk. Dániában 17,7, Svédországban 17,9 százalékos differenciát mutatott ki a felmérés, Finnországban pedig pontosan ötödével visznek többet haza a férfiak a hölgyeknél.

Érdekesség, hogy néhány fejlett nyugat-európai állam csak a mezőny hátsó felében kapott helyet: Nagy-Britanniában 21,1, Németországban 23, Hollandiában pedig 23,6 százalékos különbség tátong bérezés tekintetében a nemek között.

A Die Presse pénteki számában közölt elemzés szerint az utolsó előtti helyen - szintén nem kis meglepetésre - Ausztria áll 25,3 százalékos értékkel, legkevésbé pedig Észtországban jó nőnek lenni: a balti államban a férfiak óradíja csaknem harmadával haladja meg a szebbik nemét.

Család, gyerek, akarat

Azt, hogy miért keresnek EU-s szinten átlagban még mindig hatodával kevesebbet a nők a férfiaknál, illetve miért jutnak kisebb valószínűséggel vezető pozícióba, szakértők különböző tényezőkre vezetik vissza.

Az egyik ok lehet, hogy a családalapítás, gyereknevelés mellett eleve kevesebb idő jut a karrierépítésre, és emiatt a (zömmel férfi) főnökök inkább a bármikor bevethető, rugalmasabb férfi kollégákat részesítik előnyben - egyesek szerint a vezetők férfiak uralta világa egyenesen blokkolja a női hatalmi törekvéseket.

Mások úgy vélik, a hölgyekben nincs elég önbizalom és akarat ahhoz, hogy harcba szálljanak magasabb fizetésért vagy egy jobb pozícióért. Emellett a nők bérhátrányában szerepet játszhat azon prózai ok is, hogy a főnökök egyszerűen nagyobb teherbírásúnak, kiszámíthatóbbnak, az adott feladat elvégzésére általában alkalmasabbnak látják a férfi kollégákat.

A negyveneseknél a legnagyobb a különbség

A mostanihoz hasonló eredményt hozott egyébként tavaly a Merces bérinformációs portál felmérése is. Eszerint Magyarországon a nők átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet, míg Szlovákiában 19, Csehországban pedig 22 százalék a hátrányuk a férfiakkal szemben a munkaerő-piaci átlagjövedelmeket tekintve.

Ami az egyes korcsoportokat illeti, a Merces egy másik elemzése szerint a legkisebb, nyolc százalékos bérkülönbség a pályakezdők esetében figyelhető meg férfiak és a nők között. A legnagyobb bérelőny a 35-44 éveseknél mutatkozik előbbiek javára: az ebbe a csoportba tartozók több mint 34 százalékkal magasabb átlagfizetést kapnak, mint a nők.