Foglalkoztatás három évig járulékmentesen

A munkaügyi tárca szakmai javaslata szerint a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a vállalkozások három évig teljes járulékmentességet érhetnének el, ha olyan személyeket alkalmaznak, akik rendszeres szociális segélyben részesültek vagy hátrányos helyzetűek. Feltétel, hogy az éves statisztikai állományi létszámot emeljék az új foglalkoztatással, a foglalkoztatást a három éves járulékmentesség ideje alatt, és ezt követően még egy évig tartsák fenn. A munkáltatók három évig nem fizetnének ezen munkavállalók után tételes egészségügyi hozzájárulást, társadalombiztosítási járulékot, valamint munkáltatói járulékot. A kedvezményt a minimálbér kétszereséig lehetne érvényesíteni.

Közmunkához kötik a segélyeket

A szaktárca több más új eszközt is javasol a foglalkoztatás javítása érdekében. Így például a munkateszt néven ismertté vált ösztönző a közfoglalkoztatásban tenné érdekeltté az önkormányzatokat, és ez lenne a feltétele a rendszeres szociális segély igénybevételének. A javaslat szerint a rendszeres szociális segélyt csak azok kaphatnák meg, akik az igénylés előtt legalább 15 napnyi közfoglalkoztatásban vettek részt. Ez alatt a 15 nap alatt tesztelni lehetne az adott személy munkavállalási hajlandóságát, készségét, képességét. Ennek alapján könnyebb az adott személyek tartós foglalkoztatását segíteni képzéssel, közvetítéssel.

A rendszeres szociális segélyt általában azok vehetik igénybe, akik már kimerítették az álláskeresők járadékát, segélyét, vagy jövedelmi helyzetük teszi ezt indokolttá. A 15 napos közfoglalkoztatás helyettesíthető lenne azzal, ha ilyen időtartamú képzésben vesz részt az adott személy. A 15 napos közfoglalkoztatásban a munkaképes és 50 év alatti munkanélkülieknek, inaktívaknak kell majd részt venniük a rendszeres szociális segély igénybevételéhez. A foglalkoztatást az önkormányzatok szervezik majd a Munkaerőpiaci Alapból a közhasznú munkára juttatott keretből. A munkavállalási hajlandóságot, készséget, képességet nemcsak azoknál mérik fel a teszttel, akik rendszeres szociális segélyt igényelnek, hanem azoknak is részt kell majd venniük a 15 napos közfoglalkoztatásban, akiknek már fizetik ezt a segélyt.

Negyedévente ellenőriznék

A szakmai javaslat szerint negyedévente kellene rotációs rendszerben valamennyi munkaképes segélyezettnek 15 napos közhasznú, közcélú vagy közmunkát teljesítenie, ugyancsak az önkormányzatok szervezésében. Ez alól is mentesítene, ha az illető képzésben vesz részt. A három közfoglalkoztatási forma között a különbség a finanszírozásban van. A közhasznú munkát a Munkaerőpiaci Alap régióknak elosztott decentralizált keretéből finanszírozzák, a közcélú munkához a Munkaerőpiaci Alap a költségvetésnek ad át pénzt, a költségvetéstől kapják meg az önkormányzatok, a közmunkát a Közmunkatanács szervezi, a finanszírozásban részt vesz a Munkaerőpiaci Alap, a költségvetés és a támogatásért pályázó cégek, intézmények is hozzájárulnak a költségekhez.

A rotációs rendszerben évente valamennyi munkaképes, rendszeres szociális segélyben részesülő személy 60 napnyi közfoglalkoztatásban venne részt, azaz rendszeresen tesztelni lehetne munkavállalási hajlandóságukat, készségüket, képességüket. A kalkulációk szerint a 170 ezer rendszeres szociális segélyben részesülő személy évenkénti 60 napos közfoglalkoztatása 34 milliárd forintba kerülne. Az önkormányzatok adminisztrációs munkáját azzal könnyítenék, hogy ezeket a munkákat az alkalmi munkavállaláshoz hasonló egyszerűsített formában lehetne dokumentálni.