Gaskó István: újra kell tárgyalni a munka törvénykönyvét
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Liga Szakszervezetek szerint újra kell tárgyalni a tavaly júliusban hatályba lépett új munka törvénykönyvét (Mt.), mert abban mintegy 250 olyan rendelkezés van, amely hátrányos a munkavállalók számára.
Ezt Gaskó István, a konföderáció elnöke jelentette be szerdán Budapesten, a munka ünnepe alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: tárgyalóasztalhoz hívják a kormányt és a munkaadókat, akikkel legkésőbb szeptemberben el akarják kezdeni az egyeztetéseket az Mt.-ről, hogy a módosítások legkésőbb 2014. január elsejétől hatályba léphessenek.
A Liga követeli a sztrájktörvény módosítását is, annak érdekében, hogy az - ellentétben a mostani helyzettel - ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását - mondta.
Gaskó István szerint az idei május elsején sincs túl sok ok az ünneplésre, mert a munkavállalók számára az elmúlt év is kedvezőtlenül alakult. Kifejtette: tagszervezeteik összegyűjtötték az Mt.-vel kapcsolatos tapasztalatokat, amelyek "elég keserűek". Nem teljesült a törvénykönyv tárgyalása során hangoztatott azon alapelv, hogy az új szabályozás nem hozhat keresetcsökkenést, és a foglalkoztatás sem javult. Kifejtette, hogy bár a közfoglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, a versenyszférában nem bővült érzékelhetően a foglalkoztatás.
A munka törvénykönyvének újratárgyalásáról hangsúlyozta, hogy a munkavállalók számára hátrányos 250 pontot tárgyalóasztalnál kell megvitatni és megváltoztatni. Az egyeztetéseken Gaskó István szerint erkölcsi felelősségük részt venni azoknak a partnereknek, akik megalkották az új Mt.-t.
A Liga elnöke a 250 pont között példaként említette a kollektív szerződések megkötésének, valamint a szakszervezetek működésének nehézségeit.
A sztrájktörvényről azt mondta, hogy a 2010 decemberi módosítása óta "gyakorlatilag lehetetlenné vált" a sztrájkjog mint alkotmányos jog gyakorlása. Különösen a közszolgáltatások területén sok szakszervezet "kálváriát járt be" a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodások kiküzdése érdekében.
Gaskó István hangsúlyozta, hogy országos bérajánlást szeretnének 2013-ra. Jelezte: a munkavállalóknak "nincsenek túlzott igényeik", a reálkeresetek legalább öt éve tartó csökkenését szeretnék megállítani, vagyis legalább az infláció mértékével megegyező emelést szeretnének elérni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez ajánlás lenne, vagyis nem garantálja a bérek növelését.
Emlékeztetett arra, hogy a Liga elnöksége múlt héten sztrájkbizottsággá alakult, és egyben megerősítette: ha május 15-éig nem sikerül megegyezni az ajánlásról, akkor országos, általános sztrájkot kezdenek.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) legutóbb április 24-én egyeztettek a bérajánlásról, amikor a munkaadói oldal beterjesztette bérajánlási tervezetét, bár ebben konkrét szám nem szerepelt az ajánlás mértékére. Az érdekképviseleti vezetők akkor úgy nyilatkoztak az MTI-nek, hogy folytatják az egyeztetéseket, és törekednek arra, hogy május közepéig megállapodjanak.
Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy bejelenti egyesülési szándékát a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonómok, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Gaskó István azt mondta: sok sikert kíván az együttműködéshez. Emlékeztetett: a Liga az elmúlt húsz évben kétszer is kezdeményezte, hogy a hat magyar szakszervezeti konföderáció ernyőszervezetbe tömörüljön. Értelmezése szerint az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok integrált konföderációt szeretnének létrehozni, nem pedig ernyőszervezetet. Hozzátette, hogy a Ligát nem kereste meg a három tömörülés, hogy csatlakozzon.
Kiemelte: számukra nem elfogadható a pártkötődés, így valószínűleg nem is lenne helyük a formálódó együttműködésben.
A Liga követeli a sztrájktörvény módosítását is, annak érdekében, hogy az - ellentétben a mostani helyzettel - ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását - mondta.
Gaskó István szerint az idei május elsején sincs túl sok ok az ünneplésre, mert a munkavállalók számára az elmúlt év is kedvezőtlenül alakult. Kifejtette: tagszervezeteik összegyűjtötték az Mt.-vel kapcsolatos tapasztalatokat, amelyek "elég keserűek". Nem teljesült a törvénykönyv tárgyalása során hangoztatott azon alapelv, hogy az új szabályozás nem hozhat keresetcsökkenést, és a foglalkoztatás sem javult. Kifejtette, hogy bár a közfoglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, a versenyszférában nem bővült érzékelhetően a foglalkoztatás.
A munka törvénykönyvének újratárgyalásáról hangsúlyozta, hogy a munkavállalók számára hátrányos 250 pontot tárgyalóasztalnál kell megvitatni és megváltoztatni. Az egyeztetéseken Gaskó István szerint erkölcsi felelősségük részt venni azoknak a partnereknek, akik megalkották az új Mt.-t.
A Liga elnöke a 250 pont között példaként említette a kollektív szerződések megkötésének, valamint a szakszervezetek működésének nehézségeit.
A sztrájktörvényről azt mondta, hogy a 2010 decemberi módosítása óta "gyakorlatilag lehetetlenné vált" a sztrájkjog mint alkotmányos jog gyakorlása. Különösen a közszolgáltatások területén sok szakszervezet "kálváriát járt be" a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodások kiküzdése érdekében.
Gaskó István hangsúlyozta, hogy országos bérajánlást szeretnének 2013-ra. Jelezte: a munkavállalóknak "nincsenek túlzott igényeik", a reálkeresetek legalább öt éve tartó csökkenését szeretnék megállítani, vagyis legalább az infláció mértékével megegyező emelést szeretnének elérni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez ajánlás lenne, vagyis nem garantálja a bérek növelését.
Emlékeztetett arra, hogy a Liga elnöksége múlt héten sztrájkbizottsággá alakult, és egyben megerősítette: ha május 15-éig nem sikerül megegyezni az ajánlásról, akkor országos, általános sztrájkot kezdenek.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) legutóbb április 24-én egyeztettek a bérajánlásról, amikor a munkaadói oldal beterjesztette bérajánlási tervezetét, bár ebben konkrét szám nem szerepelt az ajánlás mértékére. Az érdekképviseleti vezetők akkor úgy nyilatkoztak az MTI-nek, hogy folytatják az egyeztetéseket, és törekednek arra, hogy május közepéig megállapodjanak.
Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy bejelenti egyesülési szándékát a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonómok, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Gaskó István azt mondta: sok sikert kíván az együttműködéshez. Emlékeztetett: a Liga az elmúlt húsz évben kétszer is kezdeményezte, hogy a hat magyar szakszervezeti konföderáció ernyőszervezetbe tömörüljön. Értelmezése szerint az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok integrált konföderációt szeretnének létrehozni, nem pedig ernyőszervezetet. Hozzátette, hogy a Ligát nem kereste meg a három tömörülés, hogy csatlakozzon.
Kiemelte: számukra nem elfogadható a pártkötődés, így valószínűleg nem is lenne helyük a formálódó együttműködésben.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?