Gazdasági csúcs: javaslata mindenkinek van

A jövőben a parlament gazdasági bizottsága félévente összehívja a gazdasági csúcsot. Az Országházban tartott tanácskozáson a gazdaságélénkítéssel kapcsolatos elképzeléseket vitatták meg a kormány, a parlamenti pártok, a jegybank, a bankszövetség, a kamarák és érdekszervezetek képviselői.

A miniszterelnök nem fogalmazott meg új kezdeményezéseket, azt javasolta, hogy a kormány által előterjesztett gazdaságélénkítési programban állapodjanak meg kérte, a munkavállalók és munkaadók jussanak egyezségre a munkahelyek megvédéséről.

Gyurcsány Ferenc fontosnak nevezte, hogy a jegybank értse: a válságkezelés közepette az inflációs célkövetés indokolható monetáris politikája új környezetbe került. Úgy vélte, első számú feladat a likviditás biztosítása, és olyan kamat- és árfolyampolitika működtetése, ami segíti a válság legyőzését.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint a gazdasági csúcs résztvevői több lényeges pontban is egyetértettek, egyebek között abban, hogy az egyik legfontosabb feladat a források biztosítása a gazdaság szereplőinek, a munkahelyek megtartása és a piaci lehetőségek bővítése. A tárcavezető a kormány terveit ismertetve azt mondta, a következő két évben a vállalkozások 1.400 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthatnak, ami döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg.

Veres János pénzügyminiszter szerint a tanácskozás megerősítette azt a kormányzati szándékot, hogy folytatni kell a strukturális reformokat. A kormány a következő hónapokban az önkormányzati, az adó- és a szociális reform területén javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé - mondta a tanácskozás után.

Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa hétpontos növekedési javaslatcsomagot ismertetett, amelynek része az adó- és járulékcsökkentés. Ennek első eleme egy célzott munkaadói járulékcsökkentés. Javasolta még az építőipari 400 milliárdos lánctartozás állami kivásárlását.

Családi típusú jövedelemadózást és a felhalmozott nagy vagyonok megadóztatását javasolta a KDNP képviseletében Latorcai János, aki szerint szükség van az áfakulcs megváltoztatására és adócsökkentésre is.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője elmondta: kezdeményezik, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárd forintos hitelalapot a kis- és középvállalkozások számára, amelyben e cégek az IMF-hitel kamatszintje körül juthatnának hitelhez. Emellett az SZDSZ kiállt az euró 2012-es bevezetése és az adóreform, az adócsökkentés mellett.

Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője szintén szorgalmazta az euró mielőbbi bevezetését, valamint a 18 százalékos szja-kulcs értékhatárának 1,7 millióról 2,2 millió forintra emelését, amelyet a két százalékos áfaemeléssel ellensúlyoznának.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a monetáris politika döntései a pénzügyi stabilitást kívánják elősegíteni.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke a legfontosabb feladatnak a munkahelyek megtartását nevezte, és javasolta, hogy a bérek emeléséről félév múlva kell asztalhoz ülni a szakszervezetekkel.
Bejelentette, hogy reformszövetséget hozott létre kilenc munkaadói szervezet és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara annak érdekében, hogy kidolgozza és a politikai pártok és a kormány rendelkezésére bocsássa azt az átfogó reformcsomagot, amely hosszabb távon megalapozhatja Magyarország versenyképességét.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke szerint az első számú feladat most a likviditás megőrzése. Szerinte a bankállamosítással óvatosan kell bánni, a jegybank vagy az állam teremtsen forrást, állapodjon meg a külföldi anyabankokkal a finanszírozás szintjéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár Magyarország elkerülte a pénzügyi válságot, a csőd bármikor bekövetkezhet.

A szakszervezeti felszólalók elfogadhatatlannak nevezték a bérek csökkentését a gazdasági válság elleni fellépésben.
A gazdasági válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni, országos bérmegállapodásra van szükség - hangoztatta a szakszervezeti véleményt Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke és Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke.
Borsik János és Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke azt szeretné, ha a minimálbérek és általában a bérek emelkednének a munkabéke megőrzése érdekében.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar-Európai Üzleti Tanács, az Ipartestületek Országos Szövetsége támogatta a kormányzati elképzeléseket. Hasonlóan nyilatkozott az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselője is. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy a gazdasági problémákra csak a reformok végrehajtása jelenthet hosszú távú megoldást.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök november 3-án a parlamentben javasolta gazdasági csúcsértekezlet összehívását, kezdeményezve: a parlament gazdasági bizottságának keretei között egyeztessék a gazdaság válság hatásainak csökkentéséről szóló programokat és készítsék elő a szükséges döntéseket.