Háromszoros bérért ingáznak a magyarok Ausztriába
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatKözel hatezer magyar munkavállaló ingázik naponta a nyugati határ és a szomszédos Burgenland tartomány között. A szombathelyi és soproni cégeknek egyre nehezebb munkaerőt találniuk, ugyanis sok mérnök, szakmunkás jár át a hazai bér háromszorosáért dolgozni.
A legjobban azok járnak, akik ingázóként vállalnak munkát az országban. Számukra ugyanis a megélhetési költségek változatlanok maradnak, fizetésük viszont a többszörösére nő. Jelenleg - hivatalosan - mintegy hatezer magyar dolgozik ily módon Ausztriában, pontosabban Burgenlandban - tudtuk meg Szatmári Józseftől, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nemzetközi Osztályának vezetőjétől. Az ingázók összetétele vegyes: a dolgozók között találunk gyakorlattal rendelkező fémipari és mezőgazdasági dolgozót, esztergályosokat, tetőfedőket, ácsokat, hegesztőket, üvegeseket, vendéglátósokat, orvosokat és mérnököket egyaránt.
Elszívják a munkaerőt a cégek
"Ez a szám nem tűnik magasnak, probléma viszont, hogy az osztrák cégek olyan dolgozókat csábítanak el, akikből itthon is hiány van. Egyre több vállalat fordul hozzánk e problémával, ám mi nem tudunk ez ellen mit tenni. A kint megkereshető bérek jóval magasabbak, mint a hazaiak, így szinte esélytelen itthon tartani a szakembereket" - avatott be Szatmári József.
Az osztrák munkavállalói kamara közelmúltban készített felmérése alapján az osztrák átlagkereset 1910 euró (közel 500 ezer forint), ami háromszorosa a magyar átlagnak. A külföldi vendégmunkások közül az ott dolgozó magyarok átlagosan 1538 eurós (mintegy 385 ezer forintos) fizetést kapnak, ez az osztrákoknak járó bér 81 százaléka.
Bérek a keresett szakmákban
Egy 2005-ös hivatalos statisztika szerint az építőiparban évi 28 500 euró az átlagbér, ami egy hónapra vetítve 2375 eurónak (600 ezer forint) felel meg. A vendéglátóipar ennél rosszabbul fizet, itt 16 224 eurós éves keresetet mértek, havi 1352 eurót (340 ezer forint). Az ingázók többféleképpen vállalhatnak munkát az országban: foglalkoztatási engedéllyel, könnyített munkavállalási engedéllyel, illetve az ingázói és a gyakornoki kétoldalú egyezmények keretében.
Az úgynevezett foglalkoztatási típusú engedélyre vonatkozó kérelmet az osztrák munkáltató nyújtja be, ő kap zöld utat a külföldiek foglalkoztatására. Ezzel az engedéllyel dolgozhatnak egyebek mellett a szezonális munkások, a mezőgazdasági dolgozók, a vendéglátósok vagy épp a kiküldetésben lévők. Az engedély hat hónapra szól és nem hosszabbítható meg, s vonatkozik rá a kvótarendszer, aminek értelmében a munkaerőpiacon a külföldi dolgozók aránya nem haladhatja meg a 8 százalékot.
A másik engedélytípus a gyakornoki egyezmény. Keretszáma 1800 fő, a munkavállalók szakmai gyakorlat céljából vállalhatnak munkát az országban. Mint Szatmári Józseftől megtudtuk, a keretszámot évek óta nem sikerül kitölteni, vélhetően azért, mert az engedély megadásához ez esetben szakképzettség és nyelvtudás is szükséges.
Áprilisra betelik a kvóta, érdemes startolni
A harmadik típus az úgynevezett ingázói egyezmény, melynek keretében összesen 2550, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében élő magyar dolgozhat Ausztriában. Ebben az évben 200 fővel bővítették a keretet, vagyis újabb 200 fő pályázhat. A keretszám egyébként már március-áprilisban kimerül, nem árt tehát minél korábban jelentkezni. A kérelmet ez esetben a dolgozó nyújtja be, és sikeres pályázás esetén 6 hónapra kapja meg, ami egyszer meghosszabbítható szintén hat hónappal. Ez azért lényeges, mert hosszabbítás esetén zöld kártyához jut az alkalmazott, vagyis engedély nélkül vállalhat munkát a továbbiakban.
A fentiek mellett januártól ötven hiányszakmában könnyített munkavállalásra is lehetőség nyílik. Az osztrák munkaadó ezen szakmák esetében gyorsabban kapja meg az engedélyt a foglalkoztatásra. Az osztrák statisztikák szerint ezekben a szakmákban 6000-7000 fős a hiány.
Ezekben a szakmákban könnyebb kijutni
Szakács, hentes, kőműves, mozdonyvezető, gépésztechnikus, gépészmérnök, építőipari technikus, autószerelő, hegesztő, tetőfedő, mélyépítő munkás, útburkoló, vasbetonszerelő, épület- és bútorasztalos, villanyszerelő, nehézgépszerelő, optikus, daru- és felvonókezelő, bádogos, esztergályos, lakatos, szerszámkészítő, marós, csőhálózat-szerelő, mezőgazdasági gépszerelő, géplakatos, kovács, üveges, lakkozó, hidegburkoló, parkettázó, vulkanizáló, adatfeldolgozó technikus, adatfeldolgozó mérnök, közgazdasági technikus, fűtés és gáztechnikus, erősáramú technikus.
Oroszi Babett
Elszívják a munkaerőt a cégek
"Ez a szám nem tűnik magasnak, probléma viszont, hogy az osztrák cégek olyan dolgozókat csábítanak el, akikből itthon is hiány van. Egyre több vállalat fordul hozzánk e problémával, ám mi nem tudunk ez ellen mit tenni. A kint megkereshető bérek jóval magasabbak, mint a hazaiak, így szinte esélytelen itthon tartani a szakembereket" - avatott be Szatmári József.
Az osztrák munkavállalói kamara közelmúltban készített felmérése alapján az osztrák átlagkereset 1910 euró (közel 500 ezer forint), ami háromszorosa a magyar átlagnak. A külföldi vendégmunkások közül az ott dolgozó magyarok átlagosan 1538 eurós (mintegy 385 ezer forintos) fizetést kapnak, ez az osztrákoknak járó bér 81 százaléka.
Bérek a keresett szakmákban
Egy 2005-ös hivatalos statisztika szerint az építőiparban évi 28 500 euró az átlagbér, ami egy hónapra vetítve 2375 eurónak (600 ezer forint) felel meg. A vendéglátóipar ennél rosszabbul fizet, itt 16 224 eurós éves keresetet mértek, havi 1352 eurót (340 ezer forint). Az ingázók többféleképpen vállalhatnak munkát az országban: foglalkoztatási engedéllyel, könnyített munkavállalási engedéllyel, illetve az ingázói és a gyakornoki kétoldalú egyezmények keretében.
Az úgynevezett foglalkoztatási típusú engedélyre vonatkozó kérelmet az osztrák munkáltató nyújtja be, ő kap zöld utat a külföldiek foglalkoztatására. Ezzel az engedéllyel dolgozhatnak egyebek mellett a szezonális munkások, a mezőgazdasági dolgozók, a vendéglátósok vagy épp a kiküldetésben lévők. Az engedély hat hónapra szól és nem hosszabbítható meg, s vonatkozik rá a kvótarendszer, aminek értelmében a munkaerőpiacon a külföldi dolgozók aránya nem haladhatja meg a 8 százalékot.
A másik engedélytípus a gyakornoki egyezmény. Keretszáma 1800 fő, a munkavállalók szakmai gyakorlat céljából vállalhatnak munkát az országban. Mint Szatmári Józseftől megtudtuk, a keretszámot évek óta nem sikerül kitölteni, vélhetően azért, mert az engedély megadásához ez esetben szakképzettség és nyelvtudás is szükséges.
Áprilisra betelik a kvóta, érdemes startolni
A harmadik típus az úgynevezett ingázói egyezmény, melynek keretében összesen 2550, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében élő magyar dolgozhat Ausztriában. Ebben az évben 200 fővel bővítették a keretet, vagyis újabb 200 fő pályázhat. A keretszám egyébként már március-áprilisban kimerül, nem árt tehát minél korábban jelentkezni. A kérelmet ez esetben a dolgozó nyújtja be, és sikeres pályázás esetén 6 hónapra kapja meg, ami egyszer meghosszabbítható szintén hat hónappal. Ez azért lényeges, mert hosszabbítás esetén zöld kártyához jut az alkalmazott, vagyis engedély nélkül vállalhat munkát a továbbiakban.
A fentiek mellett januártól ötven hiányszakmában könnyített munkavállalásra is lehetőség nyílik. Az osztrák munkaadó ezen szakmák esetében gyorsabban kapja meg az engedélyt a foglalkoztatásra. Az osztrák statisztikák szerint ezekben a szakmákban 6000-7000 fős a hiány.
Ezekben a szakmákban könnyebb kijutni
Szakács, hentes, kőműves, mozdonyvezető, gépésztechnikus, gépészmérnök, építőipari technikus, autószerelő, hegesztő, tetőfedő, mélyépítő munkás, útburkoló, vasbetonszerelő, épület- és bútorasztalos, villanyszerelő, nehézgépszerelő, optikus, daru- és felvonókezelő, bádogos, esztergályos, lakatos, szerszámkészítő, marós, csőhálózat-szerelő, mezőgazdasági gépszerelő, géplakatos, kovács, üveges, lakkozó, hidegburkoló, parkettázó, vulkanizáló, adatfeldolgozó technikus, adatfeldolgozó mérnök, közgazdasági technikus, fűtés és gáztechnikus, erősáramú technikus.
Oroszi Babett
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?