Hogyan kerüljük el, hogy átverjenek?

Kétszáz munkavállalót vert át az a budapesti férfi, aki az egyik internetes oldalon ajánlott külföldi munkalehetőséget. Cége a hirdetés szerint három osztrák munkahelyre közvetített ki munkásokat. Az erkölcsi bizonyítvány fordítási díjaként 11600 Ft-ot kért minden jelentkezőtől – aztán persze soha többé nem jelentkezett.

Nincs is adat arról, hogy hányan válnak hasonló csalás áldozatává évente. Biztos hogy sokan járnak pórul, hiszen a londoni magyar konzulátus a nagy-britanniai munkavállalás buktatóiról szóló Facebook-bejegyzésében külön felhívják a figyelmet arra, hogy kiutazás, illetve a munkaszerződés aláírása előtt próbáljanak meg az internet segítségével minél több információt begyűjteni a munkáltatóról.
A londoni magyar konzulátus szerint az állásajánlat akkor kelthet gyanút, ha:

- nem reális fizetési ajánlatot tartalmaz (a betanított munka után a jövedelem 6-8 GBP/óra összegnél aligha lehet magasabb);

- előre kérnek regisztrációs költséget, díjat, vagy bármilyen jogcímen pénz átutalását Western Union szolgáltatáson keresztül, vagy egy adott bankszámlára;

- azt hirdetik, hogy egyáltalán nem szükséges nyelvtudás;

- nem tud közvetlenül kapcsolatba lépni meghatározott személlyel, ügyintézővel, csak postafiókot vagy e-mail címet kap;

- azt kérik, hogy adja meg a személyi igazolványa vagy útlevele adatait, vagy kérik ezek másolatának elküldését;

- azt ígérik, hogy kiutazása után egy hét múlva már fizetést fog kapni és elegendő legfeljebb 2-300 fontot magával vinni, vagy éppen pénzt sem kell kivinnie.

Persze a csalás már itthon megtörténhet – mint a fenti eset mutatja. Az ORFK és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) tavaly közös kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a külföldi munkavállalás buktatóira, és információval segítsen azoknak, akik a kinntartózkodás alatt áldozattá váltak.

atv.hu