Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Idénymunkára kellünk?

A csehek, a magyarok, a lengyelek szkeptikusak, egy felmérés szerint nem vágynak a hosszú távú mobilitásra - közli a Neumann International igazgatója.

images

images

NEXON_PORT dolgozói és vezetői HR önkiszolgáló rendszer

Az e-HR-megoldások új generációja Vonja be munkatársait a HR-folyamatokba, hogy egyszerűbbé, pontosabbá és papírmentessé tegye az adminisztrációt. Űrlapok, jelenléti ívek kitöltése és aláírása egy kattintással. Személyre szabott ügyintézés, javuló elégedettség és belső kommunikáció. online HR-ügyintézés, 24/7 eléréssel sztenderdizált HR-folyamatok elektronikus aláírással kinyomtatható formanyomtatványok vezetői HR-feladatok támogatása intuitív felhasználói felület


További információ

A közép- és kelet-európai országok közül csak a szlovákok gondolják egyértelműen, hogy a hosszú távú mobilitás jó az egyénnek - állapítja meg egy tanulmányra hivatkozva a Neumann International AG ügyvezető igazgatója, Deák Andrea. A Piac és Profitnak a brüsszeli elemzés kapcsán azt is kifejtette a szakember, hogy az európaiak általában pozitívan viszonyulnak a hosszú távú dolgozói mobilitáshoz, 46 százalékuk szerint ez jó az egyén számára, 49 százalékuk szerint jótékony a munkaerő-piac szempontjából, 57 százalékuk szerint jó az európai integráció szemszögéből.

A közép- és kelet-európai országok közül a szlovákok több mint 60 százaléka gondolja előnyösnek a hosszú távú mobilitást, a csehek, a magyarok és a lengyelek szkeptikusabbak. Magyarország esetében az arány 45 százalék - hasonló a cseheknél is - és 40 százalék alatti a lengyeleknél. A tanulmányból az is kiderül, hogy míg a lengyelek több mint 50 százaléka és a szlovákok 35 százaléka hajlandó más országba költözni, ha munkanélküliség fenyegeti, Magyarország és Csehország esetében ez az arány csak 30 százalék körüli.

Érződik az idénymunkák szaporodása - érvel a Neumann International AG ügyvezető igazgatója. A szezonállások szaporodásával egyre több környező ország munkaügyi szervezete találja meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, hogy a kinti vállalkozás számára magyar szakmunkást toborozzon. Egy német szálloda például kozmetikusi és masszőri képesítést, illetve gyakorlatot szerzett hölgy munkatársat keres, feltétel a 18-40 év közötti életkor, a kezdőbér pedig 1600 euró. Bajorországba - szintén az ÁFSZ bevonásával - szakácsnőt keresnek 30-45 év közötti, jó német nyelvtudású hölgy személyében. Az alkalmazás szezonmunkára szól, májustól augusztus végéig. Itt a bruttó havi bér 1205 euró. Magyar ápolónőket és házi betegápolókat is szívesen látnának a németek.

A német szövetségi parlament tavaly márciusban úgy határozott, hogy élve a csatlakozási szerződésben foglaltakkal, újabb három éves moratóriumot vezet be az EU 10-ek munkavállalóival szemben. A német döntés nem váltott ki óriási lelkesedést Magyarországon, de megértést kértek a magyaroktól. Németországban az utóbbi hónapokban nőtt a munkanélküliség. Jelenleg ugyanis 5 millió ember van állás nélkül, ami 12 százalékos rátának felel meg.

A rossz mutatók miatt nagy nyomás nehezedik a német kormányra, hogy tartsa zárva a határokat az új EU-tagok munkavállalói előtt. Az országban azonban továbbra is rendelkezésre áll egy százezres kvóta, amely lehetővé teszi az EU-10 munkavállalóinak, hogy bejelentett, társadalombiztosítást fizető munkásként dolgozzanak a szövetségi köztársaságban. Ugyanakkor évente 300 000 szezonális munkást, és 23 000 szerződéses vállalkozót engedtek be a piacra. A százezres keretet legnagyobb részét lengyelek töltik ki. Jelenleg 11 300 magyar dolgozik a kétoldalú egyezménynek köszönhetően Németországban. A németek reményei szerint a következő három év gazdasági föllendülést hoz, ez pedig lehetővé teszi, hogy három év elteltével megnyissák munkaerő-piacukat, és ne kelljen a fennmaradó két évre is moratóriumot hirdetni.

A Németországban legálisan dolgozók közül legtöbben a fémfeldolgozó- és az építőiparban tevékenykednek, míg Ausztriában az építőipar után a vendéglátóipar és a mezőgazdaság szívja fel a legtöbb magyar munkaerőt. Összességében a legális külföldi munkavállalás a foglalkoztatott magyar lakosság kevesebb, mint 1%-át érinti, s ez már magában foglalja azt a néhány száz magasan képzett értelmiségit, akik külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben, illetve multinacionális vállalatoknál dolgoznak Európában, illetve Európán kívül.

Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár