Megjelent: 14 éve

Idénymunkára kellünk?

A csehek, a magyarok, a lengyelek szkeptikusak, egy felmérés szerint nem vágynak a hosszú távú mobilitásra - közli a Neumann International igazgatója.

images

A közép- és kelet-európai országok közül csak a szlovákok gondolják egyértelműen, hogy a hosszú távú mobilitás jó az egyénnek - állapítja meg egy tanulmányra hivatkozva a Neumann International AG ügyvezető igazgatója, Deák Andrea. A Piac és Profitnak a brüsszeli elemzés kapcsán azt is kifejtette a szakember, hogy az európaiak általában pozitívan viszonyulnak a hosszú távú dolgozói mobilitáshoz, 46 százalékuk szerint ez jó az egyén számára, 49 százalékuk szerint jótékony a munkaerő-piac szempontjából, 57 százalékuk szerint jó az európai integráció szemszögéből.

A közép- és kelet-európai országok közül a szlovákok több mint 60 százaléka gondolja előnyösnek a hosszú távú mobilitást, a csehek, a magyarok és a lengyelek szkeptikusabbak. Magyarország esetében az arány 45 százalék - hasonló a cseheknél is - és 40 százalék alatti a lengyeleknél. A tanulmányból az is kiderül, hogy míg a lengyelek több mint 50 százaléka és a szlovákok 35 százaléka hajlandó más országba költözni, ha munkanélküliség fenyegeti, Magyarország és Csehország esetében ez az arány csak 30 százalék körüli.

Érződik az idénymunkák szaporodása - érvel a Neumann International AG ügyvezető igazgatója. A szezonállások szaporodásával egyre több környező ország munkaügyi szervezete találja meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, hogy a kinti vállalkozás számára magyar szakmunkást toborozzon. Egy német szálloda például kozmetikusi és masszőri képesítést, illetve gyakorlatot szerzett hölgy munkatársat keres, feltétel a 18-40 év közötti életkor, a kezdőbér pedig 1600 euró. Bajorországba - szintén az ÁFSZ bevonásával - szakácsnőt keresnek 30-45 év közötti, jó német nyelvtudású hölgy személyében. Az alkalmazás szezonmunkára szól, májustól augusztus végéig. Itt a bruttó havi bér 1205 euró. Magyar ápolónőket és házi betegápolókat is szívesen látnának a németek.

A német szövetségi parlament tavaly márciusban úgy határozott, hogy élve a csatlakozási szerződésben foglaltakkal, újabb három éves moratóriumot vezet be az EU 10-ek munkavállalóival szemben. A német döntés nem váltott ki óriási lelkesedést Magyarországon, de megértést kértek a magyaroktól. Németországban az utóbbi hónapokban nőtt a munkanélküliség. Jelenleg ugyanis 5 millió ember van állás nélkül, ami 12 százalékos rátának felel meg.

A rossz mutatók miatt nagy nyomás nehezedik a német kormányra, hogy tartsa zárva a határokat az új EU-tagok munkavállalói előtt. Az országban azonban továbbra is rendelkezésre áll egy százezres kvóta, amely lehetővé teszi az EU-10 munkavállalóinak, hogy bejelentett, társadalombiztosítást fizető munkásként dolgozzanak a szövetségi köztársaságban. Ugyanakkor évente 300 000 szezonális munkást, és 23 000 szerződéses vállalkozót engedtek be a piacra. A százezres keretet legnagyobb részét lengyelek töltik ki. Jelenleg 11 300 magyar dolgozik a kétoldalú egyezménynek köszönhetően Németországban. A németek reményei szerint a következő három év gazdasági föllendülést hoz, ez pedig lehetővé teszi, hogy három év elteltével megnyissák munkaerő-piacukat, és ne kelljen a fennmaradó két évre is moratóriumot hirdetni.

A Németországban legálisan dolgozók közül legtöbben a fémfeldolgozó- és az építőiparban tevékenykednek, míg Ausztriában az építőipar után a vendéglátóipar és a mezőgazdaság szívja fel a legtöbb magyar munkaerőt. Összességében a legális külföldi munkavállalás a foglalkoztatott magyar lakosság kevesebb, mint 1%-át érinti, s ez már magában foglalja azt a néhány száz magasan képzett értelmiségit, akik külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben, illetve multinacionális vállalatoknál dolgoznak Európában, illetve Európán kívül.

  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ügyfelére támadt egy futár Kaliforniában

A 21 éves futárt letartóztatták és többet nem szállít csomagot az Amazonnál. Teljes cikk

A digitális technológia és a fenntarthatóság 6 millió munkahelyet teremthet Európában 2030-ig 

2020-ban a világjárvány 3,5 millió munkahely megszűnését okozta Európában, az erőteljes szabadságolási programok ellenére is. A munkahelyek száma... Teljes cikk

Európai minimálbér: Magyarországon 30 százalékos emelés kellene

Az Európai Bizottság szerint az európai minimálbér az egyes tagállamokban az átlagbér 50 százaléka kell, hogy legyen, ennek eléréshez a 2021-ben... Teljes cikk