Így kellene tárgyalni a Munka törvénykönyvéről

Az NGM a múlt héten egyeztetett a készülő új Munka törvénykönyvéről az érdekképviseletekkel, a négy szakszervezet a találkozót eredménytelennek tartja. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökei kedden elmondták: egyelőre sem formális, sem informális visszajelzést nem kaptak a tárgyalások folytatásáról.

A négy együttműködő szakszervezet bármikor kész az érdemi tárgyalásokra a munka világát szabályozó kódexről, és mindenképpen szeretnék, ha ez a szeptemberi eleji kormányülés előtt megtörténne - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Borsik János, az ASZSZ elnöke szerint nem is indokolt egy teljesen új Munka törvénykönyvét (Mt.) megalkotni. Kifejtette: a jelenlegi törvénykönyv 1992 óta van hatályban, azóta 60-70 esetben módosították, ez is mutatja, hogy folyamatosan "együtt élt" a gazdasággal, a változtatási igényekkel.

Az elnök szerint most úgy kellett volna tárgyalni, hogy első lépésben összegzik a közel 20 éves tapasztalatokat, és a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatók egyaránt megfogalmazzák, min szeretnének változtatni. Az Mt.-t csak ezután lehetett volna módosítani, a rugalmasság és a versenyképesség követelménye pedig Borsik János szerint "álságos", "egyetlen új munkahely nem fog keletkezni Magyarországon" a munka világának ilyen szellemű átalakítása nyomán.

A törvénykönyv keresetcsökkenést hoz a munkavállalóknak, az éves munkaidő nő, a dolgozókat ráadásul korlátlan anyagi felelősség terheli, aminek nem szabad hatályba lépnie - vélekedett. Elmondta: a szakszervezetek ellenzik, hogy a szabadságok kiadásában egyoldalú a tervezet, és hogy üzemi megállapodásokkal akarják "tönkretenni" a kollektív szerződéseket.

A tervezet megvitatására több hónapra lenne szükség, ha pár hét alatt "átgyötrik" a parlamenten, akkor az feszültségekhez vezet majd - hangsúlyozta Borsik János. Pataky Péter szerint a minisztérium befejezettnek tekinti az egyeztetést a múlt heti találkozóval, de ahhoz, hogy egy, a munkavállalók számára "élhető", elfogadható törvénykönyv szülessen, ez kevés. Kiemelte: az új Mt. Jelentősen csökkenti a munkakínálatot azzal, hogy a foglalkoztatottak munkaidejét megnövelik, emellett a vállalkozók költségeinek csökkentése a munkavállalók jövedelmének mérséklésével valósul meg.

Az MSZOSZ elnöke emlékeztetett: a múlt heti egyeztetések után a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek is háromoldalú tárgyalást kértek; itt már meg lehetne vitatni, hogy a szaktárca mely javaslataikat építette be a tervezetbe.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke azt mondta: a tervezet nem szolgálja a munka alapú társadalomra való áttérést, és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, mivel például a munkát vállalóknak az eddiginél kevesebb bérért többet kell dolgozniuk. Hangsúlyozta, hogy a jövedelemcsökkenés nemcsak a versenyszféra, hanem a közszféra foglalkoztatottjait is sújtja. Hozzátette: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetésének egyik kormányzati indoka az volt, hogy a rendszer pazarló. A SZEF elnöke szerint ugyanakkor a jelenlegi egyeztetési rendszer, amelyben az oldalakkal külön-külön tárgyalt a minisztérium nem olcsóbb és nem is hatékonyabb az OÉT-nél.

Kiemelte: nemcsak a Munka törvénykönyvéről, hanem a 2012-es adó-és járulékszabályokról, valamint a költségvetésről is egyeztetni kell a szociális partnerekkel. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke hangsúlyozta: a múlt csütörtöki tárgyalás bizonyította, hogy nem felesleges az érdekegyeztető tanács, a háromoldalú egyeztetés, mivel ott lehet megoldani a problémákat. A kormány értékelje a javaslataikat, alakítson ki egy álláspontot ezzel kapcsolatban, majd hívjanak össze egy háromoldalú tárgyalást, amely előtt a jogi szakértők is nézzék át a javaslatot - indítványozta az ÉSZT elnöke.

A magyar gazdaság problémáit nem lehet úgy megoldani, hogy kizsákmányolják, "a tőkének maximálisan alárendelik" a magyar munkavállalókat, mert tisztességes kereset hiányában sokan külföldre mehetnek megélhetést keresni - vélekedett Kuti László.