Így lehetne növelni a kistérségi foglalkoztatást

A BCE Közgazdaságtudományi Karának idei konferenciáján - amelynek középpontjában a népesedés, a migráció és a munkaerőpiac kérdései voltak - Pirisi Károly rámutatott: úgynevezett "szociális szövetkezetek" létrehozása is megoldást jelenthetne a foglalkoztatási szempontból elmaradott térségekben. Ezek a szövetkezetek helyi termelők áruit adják el, így adnak elfoglaltságot az embereknek és tartják fenn a magas foglalkoztatási szintet.

Hozzátette: a magyar munkaerőpiac jelenlegi helyzetére, a nagyon alacsony foglalkoztatási rátára részben az nyomja rá a bélyegét, hogy az 1980-as évek vége óta körülbelül egymillió foglalkoztatott került ki a mezőgazdaságból.

Pirisi Károly kiemelte: összességében főként a 25 év alattiak, és az 55 év felettiek foglalkoztatási rátája alacsonyabb az átlagnál, de problémás a 8 általánossal vagy semmilyen végzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatása is, így jelenleg az a legnagyobb kihívás, hogy ezeket a csoportokat visszavezessék a munkaerő-piacra.

Kovács Erzsébet, a BCE tanára hangsúlyozta: a rokkantnyugdíjak csökkentésétől nem várható, hogy a tíz vagy akár 20 éve ellátásban részesülőket egy-két év alatt integrálni lehet az elsődleges munkaerőpiacra. Elmondta azt is, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nem növelné a foglalkoztatást, mivel bizonyos életkor után nem minden szakmában tudnak aktívak maradni a munkavállalók.

Akár a névleges egyéni számla, akár a pontrendszer valósul meg a nyugdíjrendszer reformja során, mindkettő kedvező - vélekedett Kovács Erzsébet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyermekvállalás ösztönzése gyakorlatilag a foglalkoztatás növelése ellen hat, mivel a gyermekvállalás idejére a most dolgozó nők kiesnek a munkaerőpiacról és nem lesznek járulékfizetők.

Hárs Ágnes, Kopint-Tárki vezető kutatója a bevándorlással kapcsolatban elmondta: a migránsok foglalkoztatási rátája Európa-szerte magasabb, mint a befogadó országé, ugyanakkor a több generáció óta ott élő migránsoknak már alacsonyabb a munkaerő-piaci aktivitása. A bevándorlás munkaerő-piaci hatása lehet kiegészítő vagy kiszorító, ez függ a munkapiac szerkezetétől és a migránsok összetételétől - fűzte hozzá.

A konferencia elején Mészáros Tamás, a BCE rektora tiszteletbeli professzor emeritusszá nevezte ki Kornai Jánost. A 83 éves, Széchenyi- és Prima Primissima díjas közgazdász a 2011-es őszi tanévtől a BCE-n tart majd előadásokat többek között a hiány, a piac működése, és a túlkereslet, túlkínálat témaköreiben.