Így spóroltak a munkaköltségekkel a munkáltatók

A KSH kiemeli, hogy a szociális költségek csökkenésében az egy főre jutó havi szociális költség minden gazdasági ágban alacsonyabb lett a központi intézkedések, a tételes EHO (egészségügyi hozzájárulás) eltörlésének (2010. január 1-től), valamint a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék két százalékpontos mérséklésének (2009. július 1-től) köszönhetően.

Ha az egy ledolgozott munkaórára jutó költségeket nézzük, legdrágább a pénzügyi és biztosítási tevékenységben dolgozók foglalkoztatása volt, de 4 ezer forint feletti az óránkénti költsége az információ és kommunikációban dolgozóknak is, amiből 3 ezer forint feletti az óránkénti munkajövedelem. A versenyszférában átlagosan 2310 forint volt a munkaköltség, a költségvetési szférában pedig 1994 forint. A nemzetgazdasági átlagban így 2160 forint volt a munkaerő teljes költsége egy munkaórára számítva, ami csaknem 2 százalékkal alacsonyabb az előző évinél, ha pedig ebből még a 2009-ben 4,2 százalékos éves átlagos inflációt is leszámítjuk, akkor a munkaköltségek majdnem 6 százalékkal csökkentek.

A munkaerő költségeinek megoszlása minimálisan eltolódott a munkajövedelem irányába a szociális költségek rovására, ami szintén mutatja, hogy jellemzően az egyéb személyi jellegű költségeken spóroltak a munkáltatók, és nem az alapbéreken. A munkajövedelem a teljes bérköltségből 2008-ban 70 százalékot tett ki, 2009-ben 71 százalékot. Ide tartozik egyébként az alapbéren felül mindenféle pótlék, jutalom. A KSH 2010-re készített becslése azt mutatja, hogy a munkaköltségek 2009-hez képest még tovább csökkentek és nagyobb mértékben, mint 2008-ról 2009-re.

portfolio.hu