Így trükköznek az informatikusok állásinterjún

"Volt dolgunk olyan jelöltet, aki kidolgozott hazugságokkal érkezett az állásinterjúkra” – kezd egy extrém történetet Csudutov Csudinka, a személyzeti tanácsadással foglalkozó Mimox Kft. ügyvezetője. Ez a jelölt szinte mérnöki alapossággal épített fel egy totálisan hamis személyazonosságot. Például referencialeveleket hamisított magának. Emellett fiktív Linkedin profilt állított fel közel 1000 ismerőssel, miközben kamu publikációs listákat is közölt neves szaklapokra hivatkozva, de elismert multinacionális vállalatokat is feltüntetett egykori munkaadójaként. Szóval látszatra professzionális képet próbált mutatni a külvilág felé. Ebből persze egy szó sem volt igaz... A pozíciót végül elnyerte, mégis pár hónapon belül megcsúszott egy banánhéjon. Egyrészt szakmailag se volt megfelelő a teljesítménye - másrészt véletlenül egyik "ajánlója" fülébe jutott, hogy éppen rá hivatkozott. Aki persze egyből tudatta a szakmabeliekkel:  "Semmi közöm ehhez az emberhez!"-hoz példát egy igazi „karrierpszichopatára” Mivel hamarosan fény derült a többi vaskos hazugságra is, nagy robajjal omlott össze a kártyavár. A piacot jól ismerő fejvadászok miatt pedig a hazudozó IT-s reménye arra, hogy valaha is bárki pozíciókkal keresse meg a szakmában...

Duplájára növekvő bérigény

Nagyon kínos helyzetet okozhatnak például a már a megbízó cég állásinterjújáig eljutó, ám a bérigényükkel gyakorlatilag az utolsó utáni pillanatban is trükköző jelöltek.

"Egy pályázónak már sikerült eljutnia a megbízónak való bemutatkozásig. Aztán jött is a hidegzuhany: az úriember az előzőleg már egyeztetett bérsáv jó kétszeresét nevezte meg fizetési igényként a helyszínen, mintha mi se történt volna. Ő nyilván úgy okoskodott magában: ha már a fejvadász céggel tárgyalva ekkora összeget mond, eleve esélytelen. Így taktikából kevesebbet mondva jutott be a short list-es jelöltek közé. Hogy aztán a céggel való személyes találkozáskor ugrassza ki a nyulat a bokorból. Mondani sem kell, hogy ezzel azonnal el is bukta a pozíciót"- mondta el Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezetője.

Nem létező korábbi szakmai állomások

Ám a korrektségre adó szakterületen a kisebb hazugság is nagy hazugság. A Mimox ügyvezetőjének látókörébe került már olyan IT-s is, aki nem ilyen iparszerűen mint az előző példa antihőse, de szintén jócskán ferdített CV-jében. "Találkoztunk már olyan jelölttel is, aki állítása szerint 10 év alatt 16 különböző cégnél fordult meg... Csakhogy rutinos interjúztatóként, a felsorolt cégeket jól ismerve és a részleteknek a piac többi szereplőjénél is alaposan utánakérdezve hamar kiderült: sok, az önéletrajzban említett cég küszöbét a jelölt még csak át sem lépte soha..."

Finomabb csúsztatások

Az előbbiek inkább elrettentő példák, ám a ferdítők többsége kisebb szépítésekkel próbálkozik.

Ide tartozik, hogy személyes sikernek akar eladni egy olyan nagy projektet, amelyben sokan dolgoztak vagy ő csak periférikus szerepet játszott.
Megesik, hogy professzionális szintet jelöl meg olyan elvárt programnyelvben, amelybe éppen csak belekóstolt.
Előfordul az is, hogy a titulusokkal próbálnak a valósnál nagyobb felelősségi kört sugallni (IT manager).
Nyelvtudásnál egy szinttel feljebb lövik be a valós tudást.
Az álláshirdetésben megfogalmazott elvárásokat automatikusan "felmondják" interjún.

A Mimox ügyvezetője kiemeli, hogy minden álláskereső adja önmagát. Ha tényben igaz, akkor nincs „jó” vagy „rossz” válasz egy-egy kérdésre állásinterjún. Nem feltétlenül jelent például hátrányt, ha egy pályázó lassúként jellemzi magát. Ez sokkal inkább utalhat a pályázó alaposságára - ami kincset érhet egy tesztelői pozícióban.

A hazugság ezzel szemben örökre tiltólistára teszi a trükközőket...