Íme a legfrissebb fluktuáció körkép - kik és miért váltanának?

A cég nem csupán munkavállalói oldalról, de üzleti partnerei között is körbejárta a fluktuáció kérdéskörét, akiknél az alkalmazottak több mint 10 százaléka mondott fel 2022-ben, szintén a kedvezőbb bérezés reményében. 500 munkavállaló bevonásával készített felmérést a Work Force HR szolgáltató idén augusztusban azért, hogy feltérképezze a munkaerőpiaci fluktuáció aktuális helyzetét.

A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a legtöbben a váltás küszöbén állnak, ugyanis a megkérdezettek 62 százaléka tervezi elhagyni munkahelyét a közeljövőben. Ez az arány a fizikai és a szellemi dolgozók között minimálisan eltér, a szellemi munkavállalók 60 százaléka keresi (vagy találta már meg) új munkahelyét, míg a fizikai dolgozók 70 százaléka hagyná el jelenlegi foglalkoztatóját.

A legtöbben (64 százalék) magasabb fizetésért szeretnének váltani, azonban sokan felelték azt is (53 százalék), hogy szívesebben dolgoznának olyan munkahelyen, ahol jobban megbecsülik a munkájukat. A harmadik leggyakoribb indok a felmondásoknál a szakmai fejlődési lehetőség hiánya volt (42 százalék). A Work Force partnerei a kilépő interjúk során hasonló válaszokkal találkoztak, a felmondás leggyakoribb oka náluk is a magasabb bérigény volt, a megkérdezett kollégák 86 százaléka ezért hagyta el pozícióját. Emellett gyakori válaszok még a magánéleti okok és a költözés is.

A felmérés résztvevőinek 60 százaléka nem váltott az elmúlt egy évben munkát, viszont a HR szolgáltató partnerei ennek ellenére több mint 10 százalékos fluktuációt tapasztaltak 2022-ben. Azok többsége, akik a közelmúltban felmondtak, szintén az alacsony fizetéssel és a megbecsülés hiányával indokolták döntésüket. A megkérdezettek között voltak olyanok is, akiket elbocsátottak, az ő esetükben legtöbbször létszámleépítések álltak ennek hátterében, de előfordult személyes ellentét is.

„Az inflációs környezet és a gazdasággal kapcsolatos negatív hírek hatására a COVID-időszakhoz hasonló szituáció alakult ki Magyarországon: egyre többen elégedetlenek, azonban egyre kevesebben mernek a biztosból a bizonytalanba váltani. Ez a kettős hatás egyrészt további bérnyomást eredményez, másrészt egy olyan láthatatlan fluktuációs kockázatot, ami a helyreálló piaci környezetben később bármikor elszabadulhat. Diverzifikált, rugalmas munkaerőstratégiával preventíven lehet kezelni a kockázatokat, ebben a HR szolgáltatók már korábban is bizonyítottak hazánkban” – mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési igazgatója.

A szakember szerint akár 4-6 hónapig is eltarthat egyes szakképzett fizikai pozíciók esetében a toborzás, ilyen például a hegesztői munkakör, mely hiányszakmának számít jelenleg Magyarországon. A szellemi munkavállalók kiválasztása is hosszú folyamat a cég partnereinek elmondása alapján, a legtöbben azt tapasztalták, hogy 1-2 hónapig is eltart, amíg kiválasztanak egy új, fehér galléros munkavállalót, ráadásul náluk az onboarding folyamat is hosszabb. A szellemi pozíciók esetében a legtöbb cégnél 1 és 3 hónap közé tehető a betanítás időszaka, míg a fizikai munkaköröknél ez csupán 2 héttől maximum 1 hónapig terjed.

„A keresleti munkaerőpiacon is sikeres toborzásnak olyan kulcstényezői vannak – például az adatbázisok, technológiák, vagy azonnal elérhető HR-kapacitások -, amelyeket nem minden cég tud vagy akar felépíteni. A vállalatok egyre nagyobb arányban fordulnak a klasszikus közvetítés felől a komplexebb megoldások, akár RPO (Recruitment Process Outsouring - a teljes toborzást és a vele járó folyamatok egy külső szervezethez való kiszervezését jelenti) irányába is, hogy a hiányzó munkaerőt a legrövidebb idő alatt fel tudják tölteni. A harmadik országbeli munkaerő-biztosítás óriási előnye, hogy a hozzáférhető munkaerőnek köszönhetően maga a toborzás 2-3 hét alatt lezárul a küldő országban, így a vállalat pontos létszámmal, az elvárások szerint kiválasztott dolgozókkal már biztosan tervezhet.” – nyilatkozta Gáspár Gergely.

A megkérdezett vállalatok 86 százaléka munkatársak ajánlásai alapján választ új alkalmazottat, de gyakori a belső ajánlási bónusz is (71 százalék). A felmérésben résztvevő cégek mindegyike biztosít utazási támogatást munkavállalóinak, hiszen szerintük ez is vonzóbbá tehet egy munkaadót. Emellett 71 százaléka a válaszadóknak sportolási lehetőséget is biztosít a dolgozóknak, hogy ezzel is pozitívabb benyomást tegyen meglévő és potenciális munkavállalóira.