Jár-e végkielégítés a passzív időszakok után?

Jó sok kérdést tett fel, menjünk rajtuk egyenként végig.

A munkavállaló végkielégítésre jogosult abban az esetben, ha a munkaviszonya az alábbi jogcímeken szűnik meg:
a) a munkáltató felmondása,
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése,
c) jogviszonyváltás.

Ettől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
a) a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
c) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
d) a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Pusztán azért, mert fizetés nélküli szabadságot kért, nem tehetik ki. Amennyiben viszont nem engedélyezik és nem végez munkát, akkor a munkaviszonyát megszüntethetik. Ebben az esetben végkielégítés nem jár. 2012 óta ez már nem alanyi jog többé. A szabadságát viszont ki kell Önnek adni 60 napon belül. Szabadság a szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve
a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),
b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó tartamát.

A fentiek értelmében a végkielégítésre jogosító időtartamba a gyermek gondozása céljából kivett fizetés nélküli szabadság 3 évét bele kell számítani. Amennyiben tovább marad otthon, az viszont már nem számít bele.

A nyugdíj vonatkozásában az a fő szabály, hogy biztosítási viszonynak kell fennállnia, amelynek keretében a nyugdíjjárulékot levonták és befizették. Szolgálati időbe számít még a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, valamint a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartama, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartama, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Ezt követően viszont már nem szerez szolgálati időt, hiszen nincsen olyan jövedelme, amiből levonhatnák a nyugdíjjárulékot.

Akkor is jár végkielégítés, amennyiben jogutód nélkül megszűnik a munkáltatója.

Remélem, hogy minden kérdésére érthetően válaszoltam.