Jár szabadság a táppénz után?

Elsőként is azt kell tisztázni, hogy milyen jogcímeken járhat szabadság a munkavállalónak. Megkülönböztetünk alap- és pótszabadságot. Az alapszabadság minden esetben 20 munkanap. Ehhez jönnek hozzá különböző jogcímen a pótszabadságok. Az életkor alapján járó pótszabadság mértéke 1-10 munkanap. Ez a 25. életévtől kezdődően jár és egészen 45. éves korig emelkedik a mértéke. Gyakori pótszabadság a gyermekek után járó pótszabadság. Ennek mértéke 2,4, illetve 7 munkanap a gyermekek számától függően (1, 2, 3+). Ez a mérték fogyatékos gyermek esetén gyermekenként 2 munkanappal nő. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének az évében kell figyelembe venni, utoljára pedig abban az évben, amikor a 16. életévét betölti.Az apának gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg - a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Ez alól az apának járó pótszabadság a kivétel, amit soha nem kell arányosítani.

A szabadság nem a munkaviszony teljes időtartamára illeti meg a munkavállalót, hanem csak a munkában töltött időre. Kivételt jelent ezen szabály alól többek között a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Míg azonban a szülési szabadság teljes időtartamára jár szabadság, a fizetés nélküli szabadságnak csupán egy részére. Amennyiben a fizetés nélkül szabadság 2011. augusztus 1. napja előtt kezdődött, abban az esetben az első évre, azt követően már csak az első hat hónapjára jár. A szabadságot tehát úgy számoljuk ki, hogy vesszük a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság tartamára járó szabadság (alap- és pótszabadság) időarányos részét.

A szabadsággal minden esetben a munkáltató rendelkezik, ő adja azt ki. Amennyiben a szabadság a törvénynek megfelelően nem került kiadásra, azért is a munkáltató felel. Nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló az igényét nem jelezte előre. Amennyiben a felgyülemlett szabadságot azért nem lehetett kiadni, mert a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon volt, annak megszűnésétől számított 60 napon belül azt ki kell adni. Munkaszerződésben ettől eltérni nem lehet, mivel az az Mt. azon szabályába ütközne, miszerint a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló hátrányára nem térhet el.

Szülési szabadság jár az anyának, illetve a nőnek, aki a gyermeket az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadság tartama 24 hét, amelyet - amennyiben a felek vagy kollektív megállapodás eltérően nem rendelkezik - úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. Két hetet a nőnek kötelező igénybe vennie. A szülési szabadság kiadásáról - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató dönt. A szülési szabadság egybefüggő időtartamban adható ki ! Munkajogi szempontból fizetés nélküli távollétnek minősül; tartamára a munkavállalót terhességi-gyermekágyi segély illetheti meg (Ebtv. 40-42. §). Ezen időtartam alatt a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll [Mt. 65. § (3) bek. a) pont]. Amennyiben a szülési szabadságot a munkavállaló ténylegesen nem veszi igénybe, akkor a munkáltató felmondási korlátozással szüntetheti meg a munkaviszonyát [Mt. 66. § (4)-(6) bek.]. Fontos, hogy a szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve munkában töltött időnek kell tekinteni. Ezen túlmenően az egyenlő bánásmód követelménye alapján nem lehet megkülönböztetni a szülési szabadságon lévő munkavállalót más, összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóktól. Ebből következően a szülési szabadságon lévő munkavállaló számára nem kell biztosítani a kifejezetten munkába járáshoz kapcsolódó helyi bérletet, de például az Erzsébet-utalványt már igen. (erről cikkünk itt olvasható).

A fizetés nélküli szabadság igénybevételére eltérő szabályok vonatkoznak. A munkavállalónak legalább 15 nappal korábban be kell jelentenie előre, írásban a fizetés nélküli szabadság igénybe vételének kezdő időpontját. Ezt tehát ő határozza meg. A fizetés nélküli szabadság munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a közléstől számított 30. napon szűnik meg.