Jobban aggódunk a munkánkért, mint a családtagjainkért

A portálunkhoz ejuttatott sajtóközlemény szerint a stressztréningek résztvevőinek mintegy 300 fős csoportjának megkérdezésén alapuló statisztika kimutatta, hogy a munkahely egyértelműen életünk legnagyobb stresszforrása, még a családtagok és a közeli hozzátartozók miatti aggodalmakat is háttérbe szorítja.

A szakemberek meglepetésére azonban a stresszorok listájának végén kullognak az olyan tényezők, mint a nyugdíjba vonulás, a válás vagy házasságkötés, illetve a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek.

"mi sem természetesebb, minthogy gazdasági válság idején a munkájuk vagyis a megélhetésük miatt szoronganak legtöbben. Az azonban már különös, hogy ez még a nagy családi traumák okozta gondokat is háttérbe szorítja" - mondta ifj, Serényi János, az Értéktrend tanácsadó szakpszichológusa.

Nem meglepő, mégis mellbevágó adat, hogy mivel próbálják a stresszben élők a feszültséget levezetni: a válaszadók az első két helyen egyértelműen az alkoholt és a dohányzást jelölték meg. Csak ezután gondolnak arra, hogy megoldást keressenek a problémákra. A válaszok közt az oly sokat propagált módszerek, mint a sport és egyéb stresszkezelő eszközök még csak az első tíz között sem szerepelnek - vagyis az egészségnevelés ezen a téren gyakorlatilag hatástalan volt az elmúlt években.

"ennél is szomorúbb azonban, hogy a stresszkezelési módszerek között a legutolsó helyen szerepel a segítségkérés. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben maguk próbálnak megbirkózni a legnehezebb időszakokkal, csak legutolsó sorban kérnek tanácsot vagy fordulnak szakemberhez" - hívja fel a figyelmet a Stresszkezelés másként című integrált képzés program szakmai vezetője ifj. Serényi János.

Az Értéktrend pszichológus szakértői hangsúlyozták, hogy egy ennél szélesebb körű felmérés minden bizonnyal még szélsőségesebb arányokat eredményezne. E kutatás alanyai ugyanis a magasabb képzettségű és társadalmi pozíciójú munkavállalók köréből kerülnek ki.

Ők mindannyian az Értéktrend stresszkezelő tréningjeinek résztvevői voltak, vagyis kivétel nélkül egészségtudatos felnőttek, akik tisztában vannak a stressz romboló hatásaival, és aktívan tesznek is egészségükért. Ennek ismeretében azonban az adatok még riasztóbbak - hangsúlyozta a szakértő. Elkeserítő az is, hogy a hazai vállalatoknak mindössze 1,6 százalékánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.

A hasonló témájú, State of Health in the American Workforce című amerikai kutatás gyakorlatilag ugyanezeket az eredményeket mutatta ki: a dolgozók 41 százaléka említette, hogy ritkán, gyakran vagy szinte állandóan stresszes. Európában még rosszabbak a mutatók.

A Regus 13 országban, 11 ezer válaszadó körében végzett felmérése szerint, a gazdasági visszaesés hatására a vállalatok 58 százalékánál érzékelhető mértékben megugrott a munkahelyi stressz. Az ennek következtében beálló egészségromlás pedig - becslések szerint - évi 20 milliárd euró költséget jelent az unióban.