kapubanner for mobile

Jobban csengő nevet kapott a közmunka?

Orbán Viktor az Országvédelmi Terv bejelentésekor szólt egy bizonyos "Start-munkaprogram" bevezetéséről is. "Munkát fogunk kínálni mindenkinek, aki munkaképes, aki pedig nem veszi fel a munkát a számára felajánlott helyen, az nem kaphat az államtól segélyt" - közölte. De mi ez a program?

images

A "Start-munkaprogram" elnevezésnek semmi köze nincs a korábbi Start-kártyás foglalkoztatáshoz – tudta meg az fn.hu Samu Attilától, a Belügyminisztérium miniszteri főtanácsadójától. Már 18 Start-munka mintaprogram indult el, a 2011. szeptember 15-ei adatok szerint Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megye közel 100 településén 2666 fő vesz részt programban – tette hozzá.

Munka havi nettó 47 100 forintért

A munkások erdőgazdálkodási tevékenységet végeznek, de emellett a feladataik között van a zöldterület-kezelés, építési területek előkészítése, szennyeződésmentesítés, közútfenntartás, gátépítés, kerékpárút-építés, külterületi csatornák és a belvízrendszer helyreállítása, belvízvédelmi művek fenntartási feladatai, kulturális örökségi értékek gondozása, a határnyiladék tisztítása, de a töltéskorona építése is.

A Start-munkaprogramban résztvevők közfoglalkoztatottak, ezért bérüket egy kormányrendelet állapítja meg, amely 2011. szeptember 1. napjától hatályos – közölte a főtanácsadó. Szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér bruttó 57 ezer, azaz nettó 47 100 forint.

Folynak az egyeztetések

Beszédében 2012-re jóval több programot ígért a miniszterelnök, ahogy mondta: „elsősorban a mezőgazdaságban, az energiatermelésben és az országos nagyberuházásoknál”. Samu Attila ennek kapcsán kifejtette, hogy „a 2011. évi CVI. törvény pontosan szabályozza, hogy közfoglalkoztatási jogviszony milyen munkára létesíthető, illetve azt is, hogy ki lehet közfoglalkoztató. A törvényi szabályozás a magánszféra körében az erdőgazdálkodók és a szociális szövetkezetek egyes tevékenysége körében engedi a Start-munka mintaprogramokban történő foglalkoztatást.”

A versenyszférát érintő új támogatási rendszer már 2011. január 1-étől életbe lépett. Az a vállalkozás, amely foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (korábban: bérpótló juttatásban) részesülő álláskeresőt alkalmaz, a bér és járulékok 70 százalékos támogatását kaphatja a támogatási idő felének megfelelő továbbfoglalkoztatási kötelezettség vállalása mellett. „Ez a kedvező konstrukció a munkáltatók körében nagy sikert ért el, az idén eddig 4000 főt sikerült ilyen formán elhelyezni, amely négyszeres növekedést jelent a 2010. évhez képest. Ezt a támogatást a kormány jövőre sem kívánja megszüntetni” – hívta fel a figyelmet a főtanácsadó.




A 2012. évi költségvetés tervezése jelenleg folyamatban van, azt a kormánynak 2011. szeptember 30. napjáig kell benyújtania az Országgyűlésnek. Az, hogy jövőre mekkora összeg fordítható erre a célra, illetve hány ember kaphat így munkát, majd a tervezés lezárulta után lesz nyilvános.


Szóról szóra ezt mondta a miniszterelnök:
„Az országvédelmi terv következő fejezete a Start munkaprogram. A válság fellángolásával létrejött új helyzetben különösen igaz, hogy Magyarországnak minden munkáskézre szüksége van. Továbbra is szilárdan valljuk, hogy szegénységből, reménytelenségből egyedül a munka és a munkával előteremtett gyarapodás biztosíthatja a felemelkedést. Ennek megfelelően munkát kínálunk mindenkinek, aki munkaképes. 2011-ben próbaprogramokat indítottunk, amelyeket siker esetén 2012-ben tömegessé tesszük, elsősorban a mezőgazdaságban, az energiatermelésben és az országos nagyberuházásoknál. Jól tudjuk, hogy a számoknál ténylegesen jóval többen végeznek valamilyen munkát Magyarországon, elsősorban a feketegazdaságban. A megújuló Magyarországon azonban nincs helye a feketealkalmazásnak, mindenkinek el kell tudnia számolni a munkaidejével. Ha nem veszi fel a munkát a számára felkínált helyen, nem kaphat az államtól pénzt. Csak így, csak ezzel a szigorral tudjuk a rendkívül makacs feketemunkát és a nem kevésbé elterjedt munkanélküliséget felszámolni.”
(...)
„...én értéknek tartom, amikor a nemzeti szolidaritási rendszer fölépítésének jegyében arról beszélek: az az állapot, hogy Magyarországon több mint 500 ezer ember – több mint 500 ezer ember! – havonta kap jövedelempótló támogatásként 28 500 forintot, és ez alá nem tud menni, ez a 28 500 forint nem megoldása ennek a helyzetnek, és méltatlan emberi létre kényszerít másokat, ezért mi azt javasoljuk, hogy inkább e helyett, ahogy mi nevezzük, egy Start munkaprogram keretében elindítva őket tegyük lehetővé, hogy részt vegyenek egy Start munkaprogramban. Azt szeretnénk, ha a végén, ha a program fölépül, mind az ötszáz-egynéhány ezer ember részt tudna venni ebben a programban. És akkor a munkájukért cserébe nettó körülbelül 48 ezer forintot fognak kapni. Mi azt állítjuk, hogy munkáért nettó 48 ezer forintot kapni helyesebb állapot, mint jövedelempótló támogatásként fölvenni havonta 28 500 forintot. Ez a mi meggyőződésünk, a szolidaritási rendszerünk és gondolkodásmódunk alapja. Ezért elindítottunk kísérleti programokat, amelyekkel a Start munkát meg akarjuk indítani: mezőgazdaság, energiahordozók, energiatermelés kérdése, nagy állami beruházások. Én azt hittem, hogy egy szocialista szorít azért, hogy ezek a programok sikerülhessenek. Utána a következő évben, 2012-ben vért izzadunk azért, hogy megtaláljuk a költségvetési lehetőségét annak, hogy ne csak néhány, nyolc-kilenc ilyen kísérleti programot tudjunk megindítani, hanem 200 és 300 ezer közé vigyük azoknak az embereknek a számát, akik nem 28 500 forintnyi segélyt, hanem 48 ezer forintnyi bért fognak kapni a munkájukért. 200 és 300 ezer közé, és szeretnénk, ha 2013-ban olyan ország lenne Magyarország, ahol el tudjuk mondani, hogy minden ember számára, akinek a piac nem adott lehetőséget a munkára, de akar dolgozni, azoknak segély helyett képesek vagyunk Start munkalehetőséget biztosítani.”

Forrás: Miniszterelnok.hu


  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ekkora béremelést terveznek 2026-ra a magyar munkaadók

A megkérdezett vállalatok több mint tizede egyáltalán nem tervez béremelést. Teljes cikk

Az AI rejtett adója – Sokat kell dolgozni a mesterséges intelligencia hibái után

Egy friss kutatás szerint minden 10 órányi, az AI-nak köszönhető hatékonyságnövekedés után közel négy óra veszik el a tartalom javításával.... Teljes cikk