K+F: 35 éves lemaradás az európai átlaghoz képest

K+F-ben 35 évvel van lemaradva Magyarország az európai átlaghoz képest, mondta Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt rektora. Ennek döntő oka Molnár szerint, hogy Magyarország a GDP 0,97 százalékát fordítja K+F tevékenységre, az Európában átlagos 1,8 százalékkal szemben. Az EU átlag ráadásul 2,5 százalék volt, amíg nem csatlakoztak az EU-hoz az új tagállamok - tette hozzá. Ma már a kutatás-fejlesztés gátja sok esetben az, hogy nincs szakember. Az ország kapujában kopogtató nagy befektető cégek vélhetően a szakemberhiány miatt nem hazánkban telepednek meg - mondta Molnár Károly. Ez főként a műszaki és természettudományos területen érzékelhető.

Alapprobléma a közoktatásban

Hunyady György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökségi tagja szerint tudományos szakemberhiány alapproblémája a közoktatásban gyökerezik, az érdeklődés-felkeltés hiányának következménye elsősorban a jelenlegi helyzet. Ezért nem mennyiségi megoldást kell keresni a problémára, mert ha hirtelen kinyílnak a felsőoktatás kapui a természettudomány és műszaki szakra jelentkezők előtt, az minőségromlást eredményezhet. Inkább a közoktatást, beleértve a tanárképzést kell fejleszteni - mondta. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke szerint a tanárképzés és a késztetés a probléma. Felhívta a figyelmet, hogy az elit szakokra törekvő és befutó fiatalok 90 százaléka a középiskolák ugyanazon 10 százalékából érkezik. Szendrő továbbá felhívta a figyelmet, hogy a felsőoktatásban tanulók száma ugyan megnégyszereződött a rendszerváltás után, a jó tanuló diákok száma alig változott. Pedig tehetségek természetesen vannak, velük külön kell foglalkozni.

Népszerűtlen pálya

Imre József, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezető-helyettese szerint a rendszerváltás után új értékminták kerültek be a köztudatba, amelyek hátrébb szorították a műszaki és természettudományos pálya népszerűségét. A jelenlegi hiány megoldásában azonban szerinte sokat segíthet a civil szféra és a média. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke szerint alaphelyzet, hogy kevés a jó hallgató és kevés a jelentkező. Ebből az következik, hogy a közoktatásban is gyenge a természettudományos tárgyak oktatása és az érdeklődés, sőt, még korábbra kell visszamenni. Meglátása szerint ugyanis egy tudós életpályája 14 éves korban körvonalazódik már. Éppen ezért a MISZ ezt a korosztályt igyekszik megcélozni azzal a programmal, amelyben kiemelt természettudományos, műszaki képzést biztosít az ország néhány középiskolájában, ahol garantálják az öt természettudományos tárgyból kettő esetében az emelt szintű érettségi vizsgát, valamint a nyelvvizsgát.

Tehetséggondozás

A résztvevők többek között beszéltek még a mester és tanítvány viszony döntő szerepéről a tudományos pályakép kialakulásában, a külföldi tapasztalatszerzés mellett a szürkeállomány Magyarországon tartásának feladatáról, azokról a civil, informális vagy akár formális szervezetekről, amelyek a fiatal kutató tehetségeket segítik életpályájuk alakításában. Ilyen többek között a Bolyai Műhely Alapítvány kezdeményezésére létrejött, 24 tehetséggondozó szövetséget tömörítő Nemzeti Tehetségsegítő Tanács is.

Pakucs János kiemelte, hogy a tehetséggondozás egy mási kulcsfontosságú feladata, hogy azokat a PHD-s hallgatókat, akik nem a kutatói szférában helyezkednek el, és nem szívja el őket az ipar sem, saját vállalkozásuk kialakításában segítsék. Ebben nyújt segítséget többek között Nemzeti Üzleti Innovációs Központ. Dvorszki László, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet miniszteri megbízottja egyet értett az előtte szólóval, és hozzátette, a Magyarországon létre jövő vállalkozások mindegyikének nemzetközi vállalkozásokként kell működniük, a magyar piac - hasonlóan a más európai kis országokkal - nem piac.

Molnár Károly végezetül beszámolt arról, hogy a nemzeti technológiai pályázat kiírása azokat a minden szempontból fontos és gyümölcsöző kapcsolatokat segíti, ahol a nagyvállalatok találkoznak a kis- és középvállalatokkal. A pályázatra ugyanis csak konzorciumok jelentkezhetnek, amelynek az élén ugyan nagyvállalatoknak kell állniuk, a konzorciumban részt kell venniük kutatóintézeteknek, egyetemeknek, kis- és középvállalatoknak is. ezeknek a nagy találkozásoknak több szinten mérhető a hasznuk, egyrészt egy konzorciumot vezető cég a kockázatokat is vállalja megosztva az állammal. A mostani szeptemberben meghirdetett 16 milliárdos pályázathoz pedig vélhetően 8-10 milliárdos vállalati hozzájárulás várható. Így lehet növelni a K+F-re fordított egy százalékot.

Edupress.hu