Kamattámogatást kaphatnak a közszférában dolgozók
Az Index.hu portál szerint a hétfői kormányülésre olyan előterjesztést készített a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely szerint 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnak a közszférában dolgozók - nagyjából 53 ezer alkalmazott - a devizahiteleik végtörlesztéséhez; az előterjesztő NGM számításai szerint az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kamattámogatás mellett akár 55 milliárdos banki veszteség is keletkezhet, ennek a harmadát az állam vállalná magára.
A portál szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott kormányrendelet-tervezet szerint a közszférában dolgozó végtörlesztők ---– gyermekszámtól függően ---– forinthitelük egy részére 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnának. A rendelettervezet szerint a támogatás öt évig járna, az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene, ami a teljes támogatási időszak alatt 28 milliárd forintra emelkedne.
A tervezet - amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) adataira hivatkozik -, tartalmazza, hogy 53 ezer közszférában dolgozó összesen 185 milliárd forintnyi végtörlesztési szándékot jelzett. A kormány és a bankszövetség közötti megállapodás értelmében azonban a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeinek 30 százaléka az államot terheli.
A portál információi alapján ha minden olyan állami és önkormányzati dolgozó végtörlesztene, aki a szándékát a munkaadója felé jelezte, abból a bankoknak 55 milliárd forintos többletvesztesége származna. A tárca számításai szerint az államra ebből 17 milliárdos veszteségtérítés hárulna. A nemzetgazdasági tárca dokumentuma szerint az idei költségvetés készítésekor a kamattámogatás kiadásaival nem számoltak, így ez rontaná az egyenleget.
Az Index szerint az előterjesztés az eltartott gyerekek számától tenné függővé a támogatás mértékét. A gyermektelenek maximum 3,75 millió forintos forinthitelre kaphatnák meg a 2 százalékpontos kamatkedvezményt, ez az egy gyerekesek esetében 4,5 millióra, két gyerekkel 5,25 millióra, míg a három gyerekeseknél 7,5 millió forintra nőne.
A kormányrendelet-tervezet szerint a kamattámogatás csak olyan hitel mellé járna, ahol a teljes hiteldíjmutató az egyéves állampapír-referenciahozamot legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg. Ha a támogatás folyósításának időszakában az ügyfél által fizetett ügyleti kamat 6 százalék alá csökkenne, akkor erre az időszakra a kamattámogatás annyival csökken, hogy a támogatott a 6 százalékot mindenképpen megfizesse.
A kamattámogatás arányaira az NGM két számítást is készített. Azok közül, akik a munkaadójuknál jelezték végtörlesztési szándékukat ---– 53 ezren 185 milliárdot fizetnének vissza, átlagosan tehát 3,5 millióval tartoznak ---–, már a gyermektelenek is a teljes forinthitelre megkapnák a 2 százalékpontos támogatást.
A tárca a nemzetgazdasági átlagokból becsülhető adatok alapján is készített egy számítást, ami alapján a bankok és az állam vesztesége, illetve a költségvetés által kifizetett kamattámogatás mértéke is a vártnál nagyobb lehet. Eszerint a 750 ezres közszféra ---– ebben az állami vállalatok dolgozói nincsenek benne ---– 144 ezer devizahitelest és 800 milliárd forintos devizaállományt eredményez.
Az Index szerint a NGM tervezete arra is kitér, hogy a tervezet készítői szerint egy ilyen lépés a várt 15-20 százalékos végtörlesztési arányt jelentősen, akár 30 százalék fölé emelné, de ez a bankrendszer veszteségeit drasztikusan megnövelné, és "pénzügyi stabilitási kockázatokat jelentene". Ráadásul, mivel az állam a végtörlesztéshez fűződő veszteségek harmadát átvállalta, ez a költségvetési egyenleget is jelentősen rontaná - olvasható a portál cikkében.
A tervezet - amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) adataira hivatkozik -, tartalmazza, hogy 53 ezer közszférában dolgozó összesen 185 milliárd forintnyi végtörlesztési szándékot jelzett. A kormány és a bankszövetség közötti megállapodás értelmében azonban a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeinek 30 százaléka az államot terheli.
A portál információi alapján ha minden olyan állami és önkormányzati dolgozó végtörlesztene, aki a szándékát a munkaadója felé jelezte, abból a bankoknak 55 milliárd forintos többletvesztesége származna. A tárca számításai szerint az államra ebből 17 milliárdos veszteségtérítés hárulna. A nemzetgazdasági tárca dokumentuma szerint az idei költségvetés készítésekor a kamattámogatás kiadásaival nem számoltak, így ez rontaná az egyenleget.
Az Index szerint az előterjesztés az eltartott gyerekek számától tenné függővé a támogatás mértékét. A gyermektelenek maximum 3,75 millió forintos forinthitelre kaphatnák meg a 2 százalékpontos kamatkedvezményt, ez az egy gyerekesek esetében 4,5 millióra, két gyerekkel 5,25 millióra, míg a három gyerekeseknél 7,5 millió forintra nőne.
A kormányrendelet-tervezet szerint a kamattámogatás csak olyan hitel mellé járna, ahol a teljes hiteldíjmutató az egyéves állampapír-referenciahozamot legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg. Ha a támogatás folyósításának időszakában az ügyfél által fizetett ügyleti kamat 6 százalék alá csökkenne, akkor erre az időszakra a kamattámogatás annyival csökken, hogy a támogatott a 6 százalékot mindenképpen megfizesse.
A kamattámogatás arányaira az NGM két számítást is készített. Azok közül, akik a munkaadójuknál jelezték végtörlesztési szándékukat ---– 53 ezren 185 milliárdot fizetnének vissza, átlagosan tehát 3,5 millióval tartoznak ---–, már a gyermektelenek is a teljes forinthitelre megkapnák a 2 százalékpontos támogatást.
A tárca a nemzetgazdasági átlagokból becsülhető adatok alapján is készített egy számítást, ami alapján a bankok és az állam vesztesége, illetve a költségvetés által kifizetett kamattámogatás mértéke is a vártnál nagyobb lehet. Eszerint a 750 ezres közszféra ---– ebben az állami vállalatok dolgozói nincsenek benne ---– 144 ezer devizahitelest és 800 milliárd forintos devizaállományt eredményez.
Az Index szerint a NGM tervezete arra is kitér, hogy a tervezet készítői szerint egy ilyen lépés a várt 15-20 százalékos végtörlesztési arányt jelentősen, akár 30 százalék fölé emelné, de ez a bankrendszer veszteségeit drasztikusan megnövelné, és "pénzügyi stabilitási kockázatokat jelentene". Ráadásul, mivel az állam a végtörlesztéshez fűződő veszteségek harmadát átvállalta, ez a költségvetési egyenleget is jelentősen rontaná - olvasható a portál cikkében.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon