Képzéssel javítható a romák elhelyezkedése

A felmérés adatait Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában vették fel, eredményeit készítői kedden Budapesten mutatták be.

A három országban 60 olyan céget kerestek meg, ahol tapasztalatok vannak a roma munkavállalók foglalkoztatásában. Az anyagi lehetőségek alapján végül közülük választották ki azt a 14 vállalkozást, ahol vizsgálódtak. Ezek közül hat magyar, három cseh és öt szlovák cég. A minta a cégméret és a tevékenység alapján egyaránt igen változatos.

A magyar cégek között található például a Magyar Posta, az Electrolux, az elektromos gépekkel, automatizálással foglalkozó 320 dolgozós ABB, az informatikai 100 dolgozós Freesoft, a Gundel Étterem, valamint a Gyomaendrődi Halász Szövetkezet. Csehországból a Cseh Televízió, egy nagy textilipari cég, valamint egy autóalkatrész-gyártó közepes vállalkozás vett részt a felmérésben. Szlovákiából egy háztartási gépgyártó multinacionális cég helyi vállalata, egy nagy textilipari cég, valamint egy nagyobb és egy kisebb építőipari vállalkozás, illetve egy autóalkatrész-beszállító közepes cég képviselői válaszoltak a kérdésekre. A válaszolók között volt vállalatvezető, humánerőforrás-vezető, roma vezetők és munkavállalók.

A cégek arra a kérdésre, hogy miért nem alkalmaznak nagyobb arányban romákat, elsősorban a képzettség, a gyakorlat hiányát hozták fel indokul, amin változtatni kellene. Indokként szerepelt még, hogy a romák sok esetben nehezen szokják meg a munkaidő-beosztást, a szabályokat, a rendszeres, meghatározott ideig tartó munkát, előfordulnak hiányzások. De ezeken a problémákon is lehet változtatni.

A cégek szóltak a vállalatnál és az ügyfelek részéről egyaránt tapasztalható előítéletekről is. Főként a hierarchiában alacsonyabb szinten lévő vezetők részéről tapasztalható ez, amin sokat változtathat, ha a cégvezetés egyértelműen kiáll a diszkrimináció ellen, a romákat segítő programokért. Sokan a munkavállalás akadályaként nevezték meg, hogy a romák jelentős része, így például Magyarországon 60 százalékuk elkülönült településeken lakik, ahonnan nehéz a bejárás a munkahelyre.

A felmérésben résztvevők felhívták a figyelmet arra is, hogy a roma munkavállalók álláshoz jutása nemcsak saját maguk és családjuk helyzetét javítja, hanem azzal, hogy segélyezettből fogyasztóvá válnak, az egész gazdaság mobilizálásához is hozzájárulnak. A felmérésben résztvevők figyelmeztetnek arra is, hogy a változás nagyban múlik az oktatás, képzés sikerén.

Több cég például olyan programokat indított, amelybe bevonták a helyi oktatási és képzőintézményeket, valamint a roma szervezeteket. Ennek eredményeként a vállalatok támogatásáért cserébe az oktatási és képzőintézmények, civil szervezetek segítettek a megfelelő szakképzettség garantálásában, a lehetséges dolgozók válogatásában. A tapasztalatok szerint az üzleti élet szereplői és a roma közösségek között a helyi munkaügyi intézmények hatékony közvetítő szerepet vállalnak.

A felmérés rámutat: a cégek jelentős szerepet játszhatnak az előítéletek leküzdésében azzal, ha a képzett romákat vezető pozícióba léptetik elő, vagy például a hirdetésekben fogyasztóként is feltűnnek a sikeres roma emberek. A Cseh Televízió például három képzett romát alkalmazott riporterként, illetve bemondóként. Az Electrolux, a Magyar Posta és egy szlovákiai textilipari nagyvállalat pedig azzal segíti roma munkavállalóit, hogy autóbusszal juttatja el őket a munkahelyükre. Anyagi segítséget adnak ahhoz is, hogy a helyi szálláslehetőségeket roma dolgozóik igénybe vehessék.