Késik a minimálbér-emelés kompenzációja

Egyelőre úgy tűnik, hogy a minimálbér-emelés költségeit csak júniusban fogja kifizetni az állam az érintett ágazatok vállalkozásainak, jóllehet a cégek ennél korábbi rendezést szerettek volna elérni.

A Világgazdaság birtokába jutott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott erről szóló javaslatcsomagban az áll, hogy a féléves támogatást az érintett cégeknek kellene megelőlegezniük, mivel a kifizetésnek jogi akadálya van: a költségvetési törvény módosítása szükséges ahhoz, hogy a kormány rendeletet adjon ki a támogatásról. Ez március elején történhet meg, csak ez után kezdődhetne a kérelmek elkészítése, és benyújtása, amelyre várhatóan május végéig lesz lehetőség, így az egyösszegű támogatás folyósítása folyamatosan történhet június végéig. Az így megszerzett támogatással augusztus 31-ig kellene elszámolniuk a kérelmezőknek.

Problémát az jelent, hogy a vállalkozásoknak ezt az összeget meg kell előlegezniük, hiszen éppen a legnehezebb helyzetű ágazatokról van szó - nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A törvénymódosítás kényszerét teszi felelőssé a késlekedésért Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke is.

A minimálbér-támogatás előzménye, hogy a munkaadók a 2013-ra tervezett 5,2 százalékos infláció felével, azaz 2,6 százalékkal kívánták emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, azt kérve, hogy a másik 2,6 százalékot "nyeljék le a munkavállalók". A szakszervezetek ezt elfogadhatatlannak nevezték, így a munkaadók következő javaslata az volt, hogy a bérmegállapodás csak a második félévben lépjen életbe, de a másik oldal ebbe sem ment bele.

A megoldást az jelentette, hogy az első félévben a 11 kiemelt, s leginkább veszélyeztetett ágazatban a bértarifa emelés terheit "tömegével és a járulékkal megpakolva" a költségvetés megtámogatja, összesen 10 milliárd forintos összegben - mondta a Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek adott 2012 decemberi interjújában.

Arra számítottak, hogy a második félévben a javuló gazdaság azt is eredményezi, hogy a munkaadók már saját erőből, költségvetési támogatás nélkül is ki tudják fizetni az 5,4, illetve 5,6 százalékos többletbért a támogatott ágazatokban, miközben a munkaadók a nem támogatott ágazatokban már január elsejétől vállalták a 98 ezer, illetve 114 ezer forintos összeget, plusz a többletjárulék terheit.

Dávid Ferenc akkor azt nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem támasztja alá a minimálbér 5,4 százalékos, illetve a szakképzettek garantált bérminimumának 5,6 százalékos emelését 2013-ban, de a szociális indokok miatt a munkaadók mégis vállalták ezt a kompromisszumot.

Világgazdaság/MTI