Két hét múlva lesz ítélet a bírák nyugdíjazása ügyében

A sürgősséggel tárgyalt ügyben október elsején - vagyis öt héttel és egy nappal a tervezett ítélethirdetés előtt - tartották a tárgyalást. Annak során az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós szerződések tiszteletben tartásán - fenntartotta keresetét Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. A magyar fél azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az Alkotmánybíróság a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, másfelől pedig szerinte azok egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.

Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani.

Az Alkotmánybíróság július 16-i döntéséről az uniós végrehajtó testület képviselője a tárgyaláson úgy vélekedett: az nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől akkor, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével fel is mentett bírákat. Az alkotmánybírósági döntés a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta, nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat a posztokat időközben betöltötték.

A magyar kormány álláspontja szerint figyelemmel arra is, hogy az ügyben az alkotmánybírósági döntés nyomán törvénymódosító javaslatok készülnek, el kellene utasítani a brüsszeli keresetet, és majd új eljárást kellene tartani.

Eltérően értelmezte a bizottság és a magyar kormány képviselője azt az uniós előírást, amely valamilyen igazolható célt köt ki az életkoron alapuló eltérő szabályozás feltételeként ahhoz, hogy az eset ne minősüljön jogellenes diszkriminációnak. Az uniós intézmény szerint ilyen igazolható célt a magyar kormány nem nevezett meg. A magyar kormány ugyanakkor a nyugdíjrendszer egységesítésének célkitűzése mellett a minőségi igazságszolgáltatás megteremtése, azon belül a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítása - vagyis a kinevezésre váró fiatalok számára a lehetőségteremtés - célját is megemlítette.