Költözne egy új állásért? Migrációs trendek hazánkban

Jelenleg a fiatalabb korosztály képviselői járnak élen a munkavállalói mobilitás területén az állásközvetítő cégek tapasztalatai alapján hazánkban. Ez a trend a külföldre és belföldre irányuló álláskeresés esetén is érvényes: sőt, még olyan fiatalok is akadnak, akik élelmesen kombinálják a két munkavégzési célállomás feltérképezését. "Az elmúlt időszakban arra is volt példa, hogy két, 20 év körüli fiatalember toppant be az irodánkba. Mint kiderült, ők egyfajta sajátos, álláskeresési országjáró körútra indultak. Nyomtattak egy halom önéletrajzot, módszeres útitervet is készítettek, autóba ültek és igyekeztek minél több hazai munkaközvetítő céget személyesen is felkeresni az álláskeresési szándékaikkal országszerte. Ugyanakkor azt is tervezték, ha belföldön nem jár sikerrel a rendhagyó túra, azonnal Ausztria és az ottani építőipar felé veszik az irányt "- mondta el Katona Izabella, a szombathelyi Human Matrix személyzeti tanácsadó cég ügyvezetője.

A fiatal életkor és a munkavállalói mobilitás összefüggését Szekeres Katalin, a Manpower toborzási és marketingvezetője is csak megerősíteni tudta. Bár hozzá kell tenni, a trendre azért a válság is érzékelhetően rásegített. "Főként a nagyobb, vidéki, gyártó-termelő üzemeket utolérő, drasztikus leépítési hullám még azokat is rákényszerítette a mobilitásra, akikre ez korábban egyáltalán nem volt jellemző."

Nem mozdulnak a mérnökök

A kecskeméti Mercedes-gyár indításakor például tömegméretekben toborozták a szakmunkásokat az ország minden pontjáról és a követelményeknek megfelelő szakemberek többsége örömmel vállalta is, hogy hétvégenként vagy legfeljebb kéthetente hétvégénként járjon haza. A régióba csábítandó mérnököket már kevésbé lehetett mobilizálni: esetükben szó sincs tömegekről. Ennek fő oka, hogy álláspiaci kelendőségükből adódóan ők egyáltalán nem is szorulnak rá a "belföldi vándorlásra." Az országon belüli mobilitást így többnyire a pályakezdő vagy fiatal, saját családdal még nem rendelkező munkavállalók tudják felvállalni.

A másik nagy ipari munkahelyteremtő központ, Győr is sok munkavállalót vonzott az ország különböző pontjairól, ám még mindig kell új munkaerő. A megyei állami munkaügyi hivatal most Borsod és Nógrád megyékből toboroz szakmunkásokat. "A projekt célja, hogy a fémipari szakmában már jártas szakembereknek utat biztosítson a magasabb képzettség, a munkaerőpiacon használható szakmai tudás megszerzéséhez, majd ezen szakemberek Győrben különböző munkahelyre történő elhelyezése. A pilot programban történő részvételhez egyelőre a Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében 3 hónapja nyilvántartott álláskereső szakembereket keressük" - mondta Major Ernő a munkaügyi kirendeltség vezetője.

Budapestről Szombathelyre? A családosok nem vállalják

Egyre gyakoribb, hogy bár a munkavállaló önszántából egyáltalán nem tervezné a belföldi "állás után költözést", a lehetőségek beszűkülése vagy megszűnése - gyárbezárás és/vagy folyamatban lévő leépítési hullám, elbocsátás - miatt mégis kénytelen elgondolkodni rajta. Még akkor is, ha a váltás egyébként szokatlanul nagy áldozat, - és kompromisszumkészséget igényelne a munkavállaló részéről. "Egy közel 25 éve működő vállalat elbocsátási hulláma kapcsán nyújtunk számukra outplacement (kíméletes elbocsátás) szolgáltatást. A cég már állást kereső menedzsereikörében gyakori elvárás, hogy új munkahelyük 50 kilométeres körzeten belül megközelíthető legyen. Olyanra is volt példa, hogy az álláskereső menedzser fél év sikertelen álláskeresési periódus után fontolta meg először a távolabbi munkavégzés lehetőségét: de olyanra is, hogy a korábban Budapesten dolgozó menedzser egyórás gondolkodási idő után utasított vissza egy szombathelyi állásajánlatot, vélhetően családi nyomásra" - hoz példát Katona Izabella.

Az ingatlanárak is gátolják a váltást

Amennyiben elfogadta volna az állásajánlatot, a távolság miatt csak hétvégére járhatott volna haza a családjához. Ráadásul sokak számára az is kihívás hasonló helyzetben, hogy távoli munkavégzés esetén a sikeres próbaidő alatti albérletnél maradjon-e hosszú távon, vagy az egész család új városba költöztetése mellett döntsön inkább. Az eltérő ingatlanárak is jelentősen befolyásolják a munkavállalói mobilitást: míg a szegényebb keleti megyékben csak 1-3 millió forintot kap az eladó ingatlanáért, addig a fővárosban 8 millió forint alatt nehéz bármit is találni, főleg egy családnak.

Pedig az állam is igyekszik támogatni az országon belüli migrációt. Az a regisztrált munkanélküli, aki lakhelyétől legalább 100 kilométerre kap munkát másfél éven át kaphat lakhatási támogatást, az első időszakban a minimálbérnek megfelelő összeget (98 ezer forint/hó), majd fokozatosan kevesebbet.

Migrációs trendek Magyarországon

- A fiatalok és az egyedülállók mobilisak, a családosok és a negyven felettiek kevésbé

- 50 kilométernél messzebbre nem költözne a többség

- Az ingatlanárak nagy eltérése gátolja a mobilitást

- A nagy ipari központok (Budapest, Győr, Kecskemét, Székesfehérvár) a fő célpontok