Könnyítik-e a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzését az egyetemek? - körkép

A felsőoktatási intézmények többsége egyetértett a Magyar Rektori Konferencia (MRK) álláspontjával a nyelvvizsga amnesztia kérdésében, azaz, hogy egy felsőfokú végzettséget megszerző szakembernek rendelkeznie kell a hazai középfokú vizsgákon elvárt nyelvtudással. Az egyetemek és főiskolák nagy része az intézményi szenátus kezébe adta a döntés jogát, amelyek április-június között összeültek, hogy megvitassák a kérdést.

Komplex helyett írásbeli vagy szóbeli is elég

"A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szenátusa - az MRK állásfoglalását is elfogadva - a mester és osztatlan képzésekben semmilyen engedményt nem tesz"- jelentette ki Homoki- Nagy Mária, az intézmény oktatási rektorhelyettese, aki hozzátette: az alapképzések esetében a karok, és ezen belül a szakok javaslatát figyelembe véve a Szenátus bizonyos esetekben könnyített a nyelvvizsga feltételein. "Egyes szakokon az akkreditált "C" típusú komplex nyelvvizsga helyett, egy akkreditált "B" típusú nyelvvizsgát is elfogad az egyetem. Fontos hangsúlyozni, hogy csak államilag akkreditált nyelvvizsga mutatható be "- mondja a rektorhelyettes. A SZTE Idegennyelvi Kommunikációs Intézet szervez nyelvi kurzusokat, és mivel akkreditált vizsgahelyként is működik, itt meghirdetett időpontban lehet nyelvvizsgázni.

A Debreceni Egyetem honlapján olvasható közlemény szerint mesterképzésben, osztatlan képzésben és hagyományos egyetemi szintű képzésben nincs könnyítési lehetőség. Bizonyos szakokon viszont elfogadják az államilag elismert nyelvvizsga csak szóbeli vagy csak írásbeli részének teljesítését, ha azt a DE vizsgaközpontjaiban teszi meg a hallgató. Az agrárképzésben, az Egészségügyi Karon, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon, valamint a Zeneművészeti Karon például minden alapszakon és minden hagyományos egyetemi szintű képzésben is élhetnek a lehetőséggel a diákok. A más vizsgahelyen nem komplex oklevelet szerző hallgatók egyéni kérelemmel fordulhatnak az intézményhez.

Szaknyelv helyett felsőfokot kér az Edutus

Az Edutus Főiskola Szenátusának döntése értelmében mindazok a volt és jelenlegi hallgatók élhetnek a nyelvvizsga követelmények intézményi nyelvi vizsgával történő kiváltásának lehetőségével, akikre nézve ezt az új felsőoktatási törvény lehetővé teszi. "Az intézmény két nyelvi vizsga szintet határozott meg, a középfokú és felsőfokú intézményi vizsgát, melyekre felkészítő tanfolyamokat szervez az érdeklődőknek" - kezdi Tóth Gábor, az Edutus stratégiai igazgatója. A középfokú általános nyelvvizsga nem váltható ki más szintű vizsgával, de a szaknyelv kapcsán már tesz engedményt a főiskola: "A felsőfokú képzést és vizsgát azoknak ajánljuk, akiknek középfokú szaknyelvi nyelvvizsga az előírt követelmény, hiszen az kiváltható felsőfokú általános nyelvvizsgával" - fejti ki Tóth Gábor.

Nem könnyít a Pannon Egyetem és az ELTE

"Az ELTE ragaszkodik a minőségi követelmények megtartásához, nem ad ki úgy diplomát, hogy a végzetteknek nincs nyelvvizsgája" - jelentette ki az Edupressnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Fábri György. Hozzátette: az egyetem nem tervezi belső vizsgarendszer kialakítását, továbbra is az akkreditált nyelvvizsgát követeli meg hallgatóitól. A Pannon Egyetem hasonlóan elzárkózik az engedményektől: "A belső vizsgák szervezését a minőségi követelmények csökkentése irányába mutató lépésnek tartjuk, másrészt az intézményen belül működő nyelvvizsgaközpontban biztosítjuk a hallgatóink és külső érdeklődők számára is az államilag elismert nyelvvizsgák teljesítését"- jelentette ki az Hartung Ferenc, a Pannon Egyetem oktatási ügyekért felelős rektori megbízottja. Hartung Ferenc hozzátette, annak a lehetőségét keresik, hogy az egyetemen működő nyelvvizsgaközpont több vizsgaidőpontot biztosítson a jelentkezők számára.

Edupress.hu