Korán mennek nyugdíjba a magyar emberek?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMagyarország egyike azoknak az OECD-országoknak, ahol az emberek a legkorábban mennek nyugdíjba - derül ki abból az összeállításból, amelyet a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői mutattak be csütörtökön Párizsban.
Az elemzés szerint Magyarországon a férfiak ténylegesen többnyire 60 éves korban, a nők 58,9 éves korban kerülnek ki a munkaerőpiacról, ennél korábban csak a szlovákok, a belgák, a franciák, az osztrákok és a luxembourgiak mennek nyugdíjba.
A skála csúcsán a mexikóiak állnak: ebben az országban a férfiak 72,2 éves korban, a nők 69,5 éves korban hagynak fel a munkával, őket követik a dél-koreaiak, izlandiak és a japánok. Az OECD-országok átlaga a férfiaknál 63,6 a nőknél 62,4 esztendő. Az átlagos nyugdíjkorhatár 65 év az OECD-államokban, de legtöbb országban az emberek általában a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése előtt vonulnak nyugállományba.
Magyarország az idősebb korosztály foglalkoztatását tekintve is meglehetősen kilóg az OECD-országok sorából: miközben a legtöbb országban növekedett az elmúlt évtizedekben az 50-64 éves korosztály foglalkoztatása, Magyarországon csökkent. Az OECD országokban ez az arány 65 százalékra emelkedett 2008-ban az 1970. évi 57 százalékról, Magyarországon 49 százalékra esett 57 százalékról. Magyarország ezzel többek között Lengyelországgal, Törökországgal, Görögországgal és Franciaországgal jár hasonló cipőben.
A csúcstartó Izland, ahol az 50-64 éves korosztály közel 90 százaléka volt foglalkoztatva 2008-ban, míg csupán 65 százaléka 1970-ben. Az elemzés egyebekben arra is kitér, hogy az eddigi reformok nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy fedezni lehessen a megnövekedett költségeket, annak ellenére, hogy az OECD országok felében már megemelték a nyugdíjkorhatárt.
Az összeállítás szerint 2050-re mindkét nem számára 65 évre emelkedik az átlagos nyugdíjkorhatár, ami másfél, illetve két és fél éves növekedés a jelenlegihez képes. Ugyanakkor a várható élettartam ennél nagyobb ütemben fog növekedni, ami azt jelenti, hogy néhány ország kivételével minden OECD-tagországban növekszik a nyugdíjban eltöltött idő.
Az elemzés szerint az időskori jövedelem átlagosan 60 százalékát az állami nyugdíj teszi ki, a fennmaradó 40 százaléknak nagyjából a fele munkajövedelem és magánynyugdíj, illetve más megtakarítás.
A skála csúcsán a mexikóiak állnak: ebben az országban a férfiak 72,2 éves korban, a nők 69,5 éves korban hagynak fel a munkával, őket követik a dél-koreaiak, izlandiak és a japánok. Az OECD-országok átlaga a férfiaknál 63,6 a nőknél 62,4 esztendő. Az átlagos nyugdíjkorhatár 65 év az OECD-államokban, de legtöbb országban az emberek általában a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése előtt vonulnak nyugállományba.
Magyarország az idősebb korosztály foglalkoztatását tekintve is meglehetősen kilóg az OECD-országok sorából: miközben a legtöbb országban növekedett az elmúlt évtizedekben az 50-64 éves korosztály foglalkoztatása, Magyarországon csökkent. Az OECD országokban ez az arány 65 százalékra emelkedett 2008-ban az 1970. évi 57 százalékról, Magyarországon 49 százalékra esett 57 százalékról. Magyarország ezzel többek között Lengyelországgal, Törökországgal, Görögországgal és Franciaországgal jár hasonló cipőben.
A csúcstartó Izland, ahol az 50-64 éves korosztály közel 90 százaléka volt foglalkoztatva 2008-ban, míg csupán 65 százaléka 1970-ben. Az elemzés egyebekben arra is kitér, hogy az eddigi reformok nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy fedezni lehessen a megnövekedett költségeket, annak ellenére, hogy az OECD országok felében már megemelték a nyugdíjkorhatárt.
Az összeállítás szerint 2050-re mindkét nem számára 65 évre emelkedik az átlagos nyugdíjkorhatár, ami másfél, illetve két és fél éves növekedés a jelenlegihez képes. Ugyanakkor a várható élettartam ennél nagyobb ütemben fog növekedni, ami azt jelenti, hogy néhány ország kivételével minden OECD-tagországban növekszik a nyugdíjban eltöltött idő.
Az elemzés szerint az időskori jövedelem átlagosan 60 százalékát az állami nyugdíj teszi ki, a fennmaradó 40 százaléknak nagyjából a fele munkajövedelem és magánynyugdíj, illetve más megtakarítás.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?