Kormányhatározat az állami cégvezetők juttatásainak nyilvánosságáról
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatJóri András adatvédelmi biztos üdvözölte az állami és önkormányzati cégvezetők jutatásainak kötelező nyilvánosságra hozataláról szóló pénteki kormányrendeletet. A biztos az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá: ezek az adatok jelenleg is nyilvánosak, a kormányrendelet jelentőségét az adja, hogy a jövőben kérés nélkül kell ezeket az adatokat megjelentetni.
Jóri András emlékeztetett rá: a közfeladatot ellátó szervek vezetőinek juttatása a jelenlegi jogszabályok, az adatvédelmi törvény, az adatvédelmi biztosi állásfoglalások és a bírósági gyakorlat szerint is a nyilvános, ha valaki ezekre kíváncsi, akkor a kérésére a társaságok kötelesek ezeket az adatokat kiadni.
Mint mondta, a közpénzzel gazdálkodó cégeknél erősebb a nyilvánosság érdeke az adatok megismerésére, mint a személyes adatok védelméhez fűződő érdek.
"Üdvözlöm, hogy a kormányrendelettel egy olyan modell jön létre, amely alapján már kérés nélkül közzé kell tenni ezeket az adatokat" - jelentette ki.
A biztos szerint a szabályozás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, sőt egy kicsit túl is mutat rajta. Mint mondta, a legtöbb európai országban a nyilvánosság érdeke háttérbe van szorítva, másodlagos az adatvédelmi szabályokhoz képest. Magyarországon az utóbbi időben azonban kezd kiegyenlítődni ez a két szempont, és a nyilvánosság érdeke fokozatosan "teret nyer".
Jóri András hangsúlyozta: az adatvédelmi törvény szerint nemcsak az állami, de az önkormányzati tulajdonú, közfeladatot ellátó cégek vezető tisztviselőinek juttatásáról szóló adatai is közérdekből nyilvánosak, és a most aláírt kormányrendelet az önkormányzati tulajdonú vállalatokra is vonatkozik.
Bajnai Gordon kormányfő pénteken írta alá a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, amely szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni a vezető tisztségviselők pénzbeli juttatásait.
A jogszabály azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozik, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam.
A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket.
Mint mondta, a közpénzzel gazdálkodó cégeknél erősebb a nyilvánosság érdeke az adatok megismerésére, mint a személyes adatok védelméhez fűződő érdek.
"Üdvözlöm, hogy a kormányrendelettel egy olyan modell jön létre, amely alapján már kérés nélkül közzé kell tenni ezeket az adatokat" - jelentette ki.
A biztos szerint a szabályozás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, sőt egy kicsit túl is mutat rajta. Mint mondta, a legtöbb európai országban a nyilvánosság érdeke háttérbe van szorítva, másodlagos az adatvédelmi szabályokhoz képest. Magyarországon az utóbbi időben azonban kezd kiegyenlítődni ez a két szempont, és a nyilvánosság érdeke fokozatosan "teret nyer".
Jóri András hangsúlyozta: az adatvédelmi törvény szerint nemcsak az állami, de az önkormányzati tulajdonú, közfeladatot ellátó cégek vezető tisztviselőinek juttatásáról szóló adatai is közérdekből nyilvánosak, és a most aláírt kormányrendelet az önkormányzati tulajdonú vállalatokra is vonatkozik.
Bajnai Gordon kormányfő pénteken írta alá a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, amely szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni a vezető tisztségviselők pénzbeli juttatásait.
A jogszabály azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozik, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam.
A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?