Kvótákkal és bérlistákkal a nők egyenjogúságáért

Bár az osztrák nők képzettsége és foglalkoztatási aránya is nőtt az elmúlt tíz évben, s az osztrák munkanélküliségi mutató az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a nők átlagosan jóval kevesebbet keresnek férfi honfitársaiknál, és gyakrabban fenyegeti őket az elszegényedés veszélye.

2009-ben az érettségi vizsgák 58 százalékát és az iskolai képzések 56 százalékát a "gyengébbik nem" szerezte meg Ausztriában. A női foglalkoztatottsági mutató 1999 és 2009 között nyolc százalékkal nőtt, és elérte a 70 százalékot (Magyarországon 56,6 százalék ez az arány). A foglalkoztatási helyzet javulása ugyanakkor a részmunkaidős állások nagyobb számának tudható be. Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint a részmunkaidősök 68 százaléka nő. Azoknak a dolgozó nőknek, akiknek 15 évesnél fiatalabb gyermekük van, szintén 68 százaléka részmunkaidőben helyezkedett el.

Ausztriában az EU-s átlagnál nagyobb a férfi és a női keresetek közötti különbség. Míg az unióban átlagosan 17 százalékkal kevesebb a nők éves bruttó fizetése, mint a férfiaké, Ausztriában 25,4 százalék az eltérés. Ugyanez a mutató Németországban 23, Magyarországon 17, Csehországban 26 százalék. Az eltérés csak az egész évben főállásban foglalkoztatottak fizetését tekintve is 19 százalékos.

A kormány különféle társadalompolitikai intézkedésekkel igyekszik javítani a nemek közti esélyegyenlőséget a gazdaságban. A március 8-i nőnapot megelőző időszakban ezek közül az a törekvés kapta a legnagyobb figyelmet, hogy az állami vállalatok számára előírják, legkevesebb hány nőnek kell helyet kapnia a felügyelőbizottságokban.

Várhatóan a következő napokban születik megállapodás arról, hogy pontosan hogyan is szóljon a szabály. Gabriele Heinisch-Hosek szociáldemokrata nőügyi miniszter a kötelező kvóta mellett érvel, míg Reinhold Mitterlehner (Osztrák Néppárt) gazdasági miniszter az önként vállalt kötelezettséget részesítené előnyben. 2013-ra 25 százalékot, 2018-ra 30-40 százalékot kell elérnie a női vezetőségi tagok arányának.

Idén lépett életbe az a törvénymódosítás is, amely előírja, hogy az 1000 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatok kétévente tegyék közzé - nevek feltüntetése nélkül - a férfi és a női munkavállalók átlagos jövedelmét. A kötelezettséget fokozatosan a kisebb, 150 fős cégekre is kiterjeszti a törvény. Büntetést azonban nem helyez kilátásba a jelentés elmulasztásáért, ezzel szemben megbírságolható az a dolgozó, aki kiszivárogtatja a jelentés nem nyilvános adatait. Szakértők ezért kételkednek abban, hogy számottevő eredményt hoz az intézkedés. A bérek átláthatóvá tételében eddig Bécs városa vállalt úttörő szerepet: nemrégiben bejelentette, hogy közzéteszi a kimutatást 65 ezer munkavállalója foglalkozások és nemek szerinti fizetéséről.

A nők szülés utáni munkába állását megkönnyítendő vezették be 2009-ben a gyermekgondozási segély egy új formáját. A rövidebb ideig folyósított, de a fizetés magasabb hányadát kitevő "gyessel" az általában magasabb jövedelmű férfiakat akarják arra ösztönözni, hogy vállaljanak részt a gyermekgondozásból. Jelenleg Ausztriában a gyest igénylők 4,5 százaléka férfi.