Legalább 14 ezer segítő hiányzik a magyar oktatásból

Legalább 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene még alkalmazni a hazai köznevelési intézményekben ahhoz, hogy legalább a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a pedagógusok munkáját segítő, illetve az intézmények működését biztosító dolgozók száma - írja a Népszava a Budapest Intézet elemzése alapján, amit a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) megrendelésére készítettek.

A NOKS státuszú doglozók (pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, titkár, dajka, könyvtáros, rendszergazda, takarító) közül 36 ezren teljes állásban, körülbelül 3 ezren félállásban vagy szerződéssel dolgoznak a magyar köznevelésben. Az elemzés szerint a betöltöttként nyilvántartott státuszok jelentősen alulmaradnak a vonatkozó rendeletben előírtakhoz képest, a hiányzó NOKS munkatársak feladatait pedig feltételezhetően a pedagógusok végzik el, akik egyébként is túl vannak terhelve. 

Különösen a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek hiánya okoz gondot az oktatás-nevelés szempontjából. Ennek több tízezer tanulási nehézségekkel vagy zavarokkal küzdő, sajátos nevelési igényű (SNI-s) és hátrányos helyzetű diák láthatja kárát.

A NOKS-os dolgozók hiányának fő oka az alacsony fizetés, főleg azokban a pozíciókban, amikhez magasabb iskolai végzettségre, szakképzettségre van szükség.Az elemzés szerint azzal magyarázható a munkaerőhiány a területen, hogy a bértáblában szereplő bérek alacsonyabbak annál, ami garantálhatná, hogy az állások zömére legyen kvalifikált jelentkező.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem csak a pedagógusok, de a NOKS-os dolgozók béremeléséért is küzd. A két szakszervezet követelése közt szerepel az is, hogy az ő fizetésük emelkedjen legalább a garantált bérminimum 130 százalékára.