Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 9 éve

Lemondásra kényszerült államfők - nem Schmitt Pál volt az első

Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn napirend előtti országgyűlési felszólalásában bejelentette lemondását, de ezzel nem egyedülálló példa a történelemben. Különböző okok miatt számos államfőnek kellett távoznia tisztségéből még hivatali idejének lejárta előtt.

Charles de Gaulle francia elnök azután mondott le 1969-ben, hogy az 1968 májusi diáklázadásokat követően reformterveit népszavazáson nem fogadták el. Emlékezetes Richard Nixon amerikai elnök esete is, aki második elnöki periódusát már nem tölthette ki: 1974-ben a "Watergate-ügy", a hírhedt lehallgatási botrány miatt kellett távoznia posztjáról, és csak utódja, Gerald Ford elnöki kegyelme révén kerülhette el a büntetőjogi felelősségre vonást. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a hivatalukból idő előtt távozni kényszerült államfőkről az elmúlt tíz évben:

2003. augusztus 11. - Átadta a hatalmat Charles Taylor libériai elnök, hogy lehetővé tegye a polgárháború sújtotta országban a béke helyreállítását. Taylor Nigériába távozott, majd 2007-ben háborús bűncselekményekért és emberiesség elleni bűnökért a hágai különleges bíróság elé állították.

2003. október 18. - Lemondott tisztségéről Gonzalo Sánchez de Lozada Bustamente bolíviai elnök, miután a szabadpiaci gazdaságpolitikájával elégedetlen tüntetők és a rendőrség több hete tartó összecsapásaiban több tucatnyi ember vesztette életét.

2003. november 23. - Bejelentette lemondását Eduard Sevardnadze grúz elnök, miután ellenzéki tüntetők a parlamentbe behatolva szétkergették az újonnan választott törvényhozás alakuló ülését.

2004. április 6. - Litvániában az alkotmányos vádeljárás keretében megtartott szavazáson feltételezett maffiakapcsolatai miatt a képviselők kétharmada elmozdította tisztségéből Rolandas Paksas államfőt.

2004. október 7. - Megromlott egészségére hivatkozva lemondott trónjáról Norodom Szihanuk kambodzsai király, aki a bejelentés idején is Pekingben tartózkodott gyógykezelésen.

2005. február 25. - Három héttel beiktatása után a nem szűnő tiltakozások hatására lemondott Faure Gnassingbe togói elnök, akit gyakorlatilag a hadsereg ültetett apja, egyben az előző államfő, Gnassingbe Eyadema halála után az elnöki székbe.

2005. március 24. - Elhagyta Kirgizisztánt Aszkar Akajev elnök, miután a fővárosban, Biskekben a választási csalások ellen tiltakozó, lemondását követelő tüntetők rohamozták meg a kormány épületeit. Akajev április 4-én Moszkvában írta alá lemondását.

2005. június 6. - A Bolíviát sújtó politikai és gazdasági válság miatt lemondott Carlos Diego Mesa Gisbert bolíviai elnök. Az országban akkor már hetek óta tömegmegmozdulásokon követelték az energiaágazat államosítását.

2006. június 24. - A fiatalítás jegyében Hanoiban lemondott a vietnámi állam három legmagasabb rangú vezetője, Phan Van Khai miniszterelnök, Tran Duc Luong államfő és Nguyen Van An, a nemzetgyűlés elnöke.

2007. június 29. - Hivatalosan is benyújtotta lemondását Móse Kacav izraeli elnök, aki ellen nemi erőszak gyanúja miatt indult eljárás.

2007. november 25. - Grúziában lemondott posztjáról Miheil Szaakasvili államfő, hogy 2008. január 5-én részt vehessen az előre hozott elnökválasztáson.

2008. február 18. - Kubában a súlyos beteg Fidel Castro párt- és állami vezető végérvényesen lemondott az államtanács elnöki (államfői) tisztségéről és a főparancsnoki posztról.

2008. augusztus 17. - Lemondott Pervez Musarraf pakisztáni elnök, hogy elkerülje az alkotmányos felelősségre vonási eljárást, amelyben a hadsereg 2001-ben puccsal hatalomra jutott egykori főparancsnokát az alkotmány megsértésével és hivatali kötelességmulasztással vádolták.

2008. szeptember 21. - Lemondott tisztségéről Thabo Mbeki dél-afrikai államfő, akit előző nap pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) szólított fel erre a lépésre. Mbekit azzal vádolták, hogy pártbeli riválisát politikai cselszövéssel akarta megakadályozni az elnökjelöltségben.

2008. december 29. - Szomáliában a 2004-ben ideiglenesen államfőnek választott Abdullahi Yusuf a súlyos polgárháborús helyzet miatt benyújtotta lemondását.

2009. március 17. - Madagaszkáron lemondott tisztségéről Marc Ravalomanana elnök, aki 2002-es hivatalba lépése óta folytatott hatalmi harcot ellenzékével, s végül a hadsereg támogatását is elvesztette. Az elhúzódó politikai válságot kísérő tüntetésekben, zavargásokban 140 ember vesztette életét.

2010. április 15. - Miután Kirgizisztánban véres összecsapások után az ellenzék átvette a hatalmat, az ország déli részére menekült Kurmanbek Bakijev elnök aláírta lemondólevelét és Kazahsztánba távozott.

2010. május 31. - A modern német történelemben példátlan módon azonnali hatállyal lemondott Horst Köhler államfő, akit bírálatok értek egy Afganisztánnal kapcsolatos nyilatkozata miatt.

2010. szeptember 27. - Lemondott Fatmir Sejdiu koszovói elnök, miután az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy egyszerre nem tölthet be államfői és pártelnöki tisztséget.

2011. január 14. - A több hete tartó tüntetések hatására lemondott a 23 éve hivatalban lévő Zin el-Abidin Ben Ali tunéziai elnök - ő volt az első olyan arab vezető, aki az "utca" nyomására lépett vissza a hatalomból.

2011. február 11. - 18 napon át tartó, egyre nagyobb tömegeket utcára vivő tüntetéssorozat után lemondott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök.

2011. május 22. - Ali Abdalláh Száleh jemeni elnök pártjának és kormányának vezetői Szanaában aláírták az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) által kidolgozott megállapodást az államfő harminc napon belüli lemondásáról.

2012. február 17. - Lemondott Christian Wulff német államfő, miután a hannoveri ügyészség indítványozta a törvényhozásnál mentelmi joga felfüggesztését. Wulff vitatott lakásvásárlási hitele és üzletember barátaitól elfogadott szívességek miatt került támadások kereszttüzébe.
  • 2021.04.23Szervezetfejlesztő (OD) Tanácsadó képzés Egyesítettük a Sämling Solution, a FranklinCovey és vendégelőadóink tudását és tapasztalatát, hogy a résztvevők „soft” és „hard” típusú fejlesztések koordinálására és támogatása is képesek legyenek. Mindazoknak akik Belső munkatársként vagy Külső tanácsadóként vezetnek vagy támogatnak szervezetfejlesztési folyamatokat. Részletek Jegyek
  • 2021.04.252 Napos Scrum Master képzés online, élő videokonferenciás Az agilis működés motorja a Scrum Master, aki biztosítja a hatékony csapatmunkát és kezeli az átalakulás során kialakuló feszültségeket, konfliktusokat. Minden iparágban célszerű átállni agilis működésre, nem csak a szoftverfejlesztésben. Képezze ki kollégáit Scrum Masterré. Részletek Jegyek
  • 2021.05.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter