Lévai: Közös stratégiát a feketemunka visszaszorítására
A feketemunka elleni harc, a munkajog és a munkaügyi normák korszerűsítése nem korlátozódhat az elmélet szintjére, tagállami összefogásra van szükség. Javaslom, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki európai uniós stratégiát a feketemunka leküzdésére, vállaljon nagyobb részt a munkaügyi és társadalmi felügyeletek munkájában - mondta Lévai Katalin, európai parlamenti képviselő.
A képviselő, aki a Jogi Bizottság tagja is abban az írásos hozzászólásban jelentette ezt ki, amelyet október 8-án nyújtott be az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.
Lévai beadványában kiemelte, hogy az Eurobarometer 2007-es év végi felmérése szerint munkaképes uniós állampolgárok 5 százaléka, azaz az EU 392,9 millió lakosából 19,7 millió vallotta azt, hogy dolgozott már illegálisan. Egyes tagállamokban a be nem jelentett munkavégzés mértékére eléri, vagy meghaladja a GDP 20 százalékát is. (A 27 EU-tagországban készített felmérése szerint Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet.)
A magyar képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a be nem jelentett munkavégzés tartósan fennálló negatív gazdasági hatásokkal járó jelenség az európai munkaerőpiacon, ördögi kör, amelyből csak nehezen tudnak kitörni a munkavállalók, munkaadók. A legsújtottabb ágazatok a mezőgazdaság, az építőipar, a háztartási, szállásadói és vendéglátási szolgáltatások, ezekre a bizonytalanság és a kedvezőtlen bérviszonyok a jellemzők.
Lévai Katalin célkitűzésként jelölte meg, hogy ösztönözni kell a legális munkavégzést az adómentes jövedelemalapok növelésével. A tagországoknak csökkentve a munkaerőre nehezedő adóterheket, folytatni kell az adó- és társadalombiztosítási rendszer reformját. Annak érdekében, hogy a háztartások alacsonyabb áron vásárolhassanak szolgáltatásokat, javasolta uniós szolgáltatási utalványok bevezetését. A be nem jelentett munkavégzés elleni harchoz elengedhetetlen az is, hogy a tagállamok megnyissák munkaerőpiacaikat egymás munkavállalói előtt. Ezek részleges korlátozása hozzájárul a területi egyenlőtlenségek kialakulásához s ellentétes az Unió alapelveivel.
Országos Sajtószolgálat
Lévai beadványában kiemelte, hogy az Eurobarometer 2007-es év végi felmérése szerint munkaképes uniós állampolgárok 5 százaléka, azaz az EU 392,9 millió lakosából 19,7 millió vallotta azt, hogy dolgozott már illegálisan. Egyes tagállamokban a be nem jelentett munkavégzés mértékére eléri, vagy meghaladja a GDP 20 százalékát is. (A 27 EU-tagországban készített felmérése szerint Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet.)
A magyar képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a be nem jelentett munkavégzés tartósan fennálló negatív gazdasági hatásokkal járó jelenség az európai munkaerőpiacon, ördögi kör, amelyből csak nehezen tudnak kitörni a munkavállalók, munkaadók. A legsújtottabb ágazatok a mezőgazdaság, az építőipar, a háztartási, szállásadói és vendéglátási szolgáltatások, ezekre a bizonytalanság és a kedvezőtlen bérviszonyok a jellemzők.
Lévai Katalin célkitűzésként jelölte meg, hogy ösztönözni kell a legális munkavégzést az adómentes jövedelemalapok növelésével. A tagországoknak csökkentve a munkaerőre nehezedő adóterheket, folytatni kell az adó- és társadalombiztosítási rendszer reformját. Annak érdekében, hogy a háztartások alacsonyabb áron vásárolhassanak szolgáltatásokat, javasolta uniós szolgáltatási utalványok bevezetését. A be nem jelentett munkavégzés elleni harchoz elengedhetetlen az is, hogy a tagállamok megnyissák munkaerőpiacaikat egymás munkavállalói előtt. Ezek részleges korlátozása hozzájárul a területi egyenlőtlenségek kialakulásához s ellentétes az Unió alapelveivel.
Országos Sajtószolgálat
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról