LMP: szakmaiatlanul hajtják végre a közmunkaprogramot
A kormány állításaival szemben nem nőtt, hanem éppen hogy csökkent a foglalkoztatás Magyarországon - jelentette ki Szél Bernadett. Az LMP-s képviselő szerint az ország egy részén a közmunka jelenti az egyetlen "mentsvárat" a dolgozni akaróknak, de sok helyen ezeket a programokat is szakmaiatlanul hajtják végre.
A politikus azt a KSH statisztikát hozta példaként, amelyik szerint a költségvetési és a nonprofit szférában, az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál 34,3 ezerrel csökkent az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Hozzátette, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint idén márciusban a munkanélküliek száma elérte a kétéves csúcsot.
Kitért arra az adatra is, amelyik szerint 2011 első negyedévében 47 ezerrel több munkahely volt Magyarországon, mint 2010 azonos időszakában. Hozzátette, hogy éves átlagban számolva ez csak 31 ezres bővülést jelent, miközben ennek döntő többsége is a közmunka bővülésének köszönhető. Ezt párhuzamba állította azzal, hogy a nyílt munkaerőpiacon 18 százalékkal csökkent a helyek száma.
Szavai szerint úgy érzik, mintha a "Nemzetgazdasági Minisztérium és Orbán Viktor nem akarna munkahelyeket teremteni", mert intézkedéseikkel tíz százalékkal növelték meg az alacsony keresetűek foglalkoztatásának terheit. Hozzátette, hogy az egyéni vállalkozók közterhei eközben négyszeresükre emelkedtek.
Az LMP nem látja azt, hogy a kormány hogyan akarja visszavezetni a nyílt piacra a közmunkaprogramok részvevőit - mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy területi egyenlőtlenségeket mutat, hogy hogyan bánnak a közmunkásokkal és hogyan szervezik a programokat, de a "vízügyben például természetrombolás folyik". Különösen fájónak nevezte, hogy a közmunkások bérét nem annak megemelésével tették vonzóvá, hanem azzal, hogy lecsökkentették a segélyek összegét. Azt is kiemelte, hogy eközben teljesen rendszertelenül utalják a heti béreket.
Az LMP megoldási javaslatai között egy célzott járulékcsökkentést, a spekulatív tőke és a környezetszennyező tevékenységek megadóztatását valamint a helyi foglalkoztatások és piacok támogatását említette. Hozzátette, a Fidesz választási programja ígéretet tett nyolcvanezer olyan munkahelyre, amelyeket energiahatékonysági programokkal hoznának létre. A képviselő szerint viszont a kormányzat nagyon kevés lépést tett ezen a téren. Az Energiaklub kutatásait idézve elmondta, hogy éves szinten ilyen programokkal ötvenezer új munkahelyet lehet teremteni, miközben a befektetni szükséges 50 milliárd forint két év alatt megtérülne.
Kitért arra az adatra is, amelyik szerint 2011 első negyedévében 47 ezerrel több munkahely volt Magyarországon, mint 2010 azonos időszakában. Hozzátette, hogy éves átlagban számolva ez csak 31 ezres bővülést jelent, miközben ennek döntő többsége is a közmunka bővülésének köszönhető. Ezt párhuzamba állította azzal, hogy a nyílt munkaerőpiacon 18 százalékkal csökkent a helyek száma.
Szavai szerint úgy érzik, mintha a "Nemzetgazdasági Minisztérium és Orbán Viktor nem akarna munkahelyeket teremteni", mert intézkedéseikkel tíz százalékkal növelték meg az alacsony keresetűek foglalkoztatásának terheit. Hozzátette, hogy az egyéni vállalkozók közterhei eközben négyszeresükre emelkedtek.
Az LMP nem látja azt, hogy a kormány hogyan akarja visszavezetni a nyílt piacra a közmunkaprogramok részvevőit - mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy területi egyenlőtlenségeket mutat, hogy hogyan bánnak a közmunkásokkal és hogyan szervezik a programokat, de a "vízügyben például természetrombolás folyik". Különösen fájónak nevezte, hogy a közmunkások bérét nem annak megemelésével tették vonzóvá, hanem azzal, hogy lecsökkentették a segélyek összegét. Azt is kiemelte, hogy eközben teljesen rendszertelenül utalják a heti béreket.
Az LMP megoldási javaslatai között egy célzott járulékcsökkentést, a spekulatív tőke és a környezetszennyező tevékenységek megadóztatását valamint a helyi foglalkoztatások és piacok támogatását említette. Hozzátette, a Fidesz választási programja ígéretet tett nyolcvanezer olyan munkahelyre, amelyeket energiahatékonysági programokkal hoznának létre. A képviselő szerint viszont a kormányzat nagyon kevés lépést tett ezen a téren. Az Energiaklub kutatásait idézve elmondta, hogy éves szinten ilyen programokkal ötvenezer új munkahelyet lehet teremteni, miközben a befektetni szükséges 50 milliárd forint két év alatt megtérülne.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?