LMP: szakmaiatlanul hajtják végre a közmunkaprogramot
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA kormány állításaival szemben nem nőtt, hanem éppen hogy csökkent a foglalkoztatás Magyarországon - jelentette ki Szél Bernadett. Az LMP-s képviselő szerint az ország egy részén a közmunka jelenti az egyetlen "mentsvárat" a dolgozni akaróknak, de sok helyen ezeket a programokat is szakmaiatlanul hajtják végre.
A politikus azt a KSH statisztikát hozta példaként, amelyik szerint a költségvetési és a nonprofit szférában, az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál 34,3 ezerrel csökkent az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Hozzátette, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint idén márciusban a munkanélküliek száma elérte a kétéves csúcsot.
Kitért arra az adatra is, amelyik szerint 2011 első negyedévében 47 ezerrel több munkahely volt Magyarországon, mint 2010 azonos időszakában. Hozzátette, hogy éves átlagban számolva ez csak 31 ezres bővülést jelent, miközben ennek döntő többsége is a közmunka bővülésének köszönhető. Ezt párhuzamba állította azzal, hogy a nyílt munkaerőpiacon 18 százalékkal csökkent a helyek száma.
Szavai szerint úgy érzik, mintha a "Nemzetgazdasági Minisztérium és Orbán Viktor nem akarna munkahelyeket teremteni", mert intézkedéseikkel tíz százalékkal növelték meg az alacsony keresetűek foglalkoztatásának terheit. Hozzátette, hogy az egyéni vállalkozók közterhei eközben négyszeresükre emelkedtek.
Az LMP nem látja azt, hogy a kormány hogyan akarja visszavezetni a nyílt piacra a közmunkaprogramok részvevőit - mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy területi egyenlőtlenségeket mutat, hogy hogyan bánnak a közmunkásokkal és hogyan szervezik a programokat, de a "vízügyben például természetrombolás folyik". Különösen fájónak nevezte, hogy a közmunkások bérét nem annak megemelésével tették vonzóvá, hanem azzal, hogy lecsökkentették a segélyek összegét. Azt is kiemelte, hogy eközben teljesen rendszertelenül utalják a heti béreket.
Az LMP megoldási javaslatai között egy célzott járulékcsökkentést, a spekulatív tőke és a környezetszennyező tevékenységek megadóztatását valamint a helyi foglalkoztatások és piacok támogatását említette. Hozzátette, a Fidesz választási programja ígéretet tett nyolcvanezer olyan munkahelyre, amelyeket energiahatékonysági programokkal hoznának létre. A képviselő szerint viszont a kormányzat nagyon kevés lépést tett ezen a téren. Az Energiaklub kutatásait idézve elmondta, hogy éves szinten ilyen programokkal ötvenezer új munkahelyet lehet teremteni, miközben a befektetni szükséges 50 milliárd forint két év alatt megtérülne.
Kitért arra az adatra is, amelyik szerint 2011 első negyedévében 47 ezerrel több munkahely volt Magyarországon, mint 2010 azonos időszakában. Hozzátette, hogy éves átlagban számolva ez csak 31 ezres bővülést jelent, miközben ennek döntő többsége is a közmunka bővülésének köszönhető. Ezt párhuzamba állította azzal, hogy a nyílt munkaerőpiacon 18 százalékkal csökkent a helyek száma.
Szavai szerint úgy érzik, mintha a "Nemzetgazdasági Minisztérium és Orbán Viktor nem akarna munkahelyeket teremteni", mert intézkedéseikkel tíz százalékkal növelték meg az alacsony keresetűek foglalkoztatásának terheit. Hozzátette, hogy az egyéni vállalkozók közterhei eközben négyszeresükre emelkedtek.
Az LMP nem látja azt, hogy a kormány hogyan akarja visszavezetni a nyílt piacra a közmunkaprogramok részvevőit - mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy területi egyenlőtlenségeket mutat, hogy hogyan bánnak a közmunkásokkal és hogyan szervezik a programokat, de a "vízügyben például természetrombolás folyik". Különösen fájónak nevezte, hogy a közmunkások bérét nem annak megemelésével tették vonzóvá, hanem azzal, hogy lecsökkentették a segélyek összegét. Azt is kiemelte, hogy eközben teljesen rendszertelenül utalják a heti béreket.
Az LMP megoldási javaslatai között egy célzott járulékcsökkentést, a spekulatív tőke és a környezetszennyező tevékenységek megadóztatását valamint a helyi foglalkoztatások és piacok támogatását említette. Hozzátette, a Fidesz választási programja ígéretet tett nyolcvanezer olyan munkahelyre, amelyeket energiahatékonysági programokkal hoznának létre. A képviselő szerint viszont a kormányzat nagyon kevés lépést tett ezen a téren. Az Energiaklub kutatásait idézve elmondta, hogy éves szinten ilyen programokkal ötvenezer új munkahelyet lehet teremteni, miközben a befektetni szükséges 50 milliárd forint két év alatt megtérülne.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?