LMP: szakmaiatlanul hajtják végre a közmunkaprogramot
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA kormány állításaival szemben nem nőtt, hanem éppen hogy csökkent a foglalkoztatás Magyarországon - jelentette ki Szél Bernadett. Az LMP-s képviselő szerint az ország egy részén a közmunka jelenti az egyetlen "mentsvárat" a dolgozni akaróknak, de sok helyen ezeket a programokat is szakmaiatlanul hajtják végre.
A politikus azt a KSH statisztikát hozta példaként, amelyik szerint a költségvetési és a nonprofit szférában, az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál 34,3 ezerrel csökkent az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Hozzátette, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint idén márciusban a munkanélküliek száma elérte a kétéves csúcsot.
Kitért arra az adatra is, amelyik szerint 2011 első negyedévében 47 ezerrel több munkahely volt Magyarországon, mint 2010 azonos időszakában. Hozzátette, hogy éves átlagban számolva ez csak 31 ezres bővülést jelent, miközben ennek döntő többsége is a közmunka bővülésének köszönhető. Ezt párhuzamba állította azzal, hogy a nyílt munkaerőpiacon 18 százalékkal csökkent a helyek száma.
Szavai szerint úgy érzik, mintha a "Nemzetgazdasági Minisztérium és Orbán Viktor nem akarna munkahelyeket teremteni", mert intézkedéseikkel tíz százalékkal növelték meg az alacsony keresetűek foglalkoztatásának terheit. Hozzátette, hogy az egyéni vállalkozók közterhei eközben négyszeresükre emelkedtek.
Az LMP nem látja azt, hogy a kormány hogyan akarja visszavezetni a nyílt piacra a közmunkaprogramok részvevőit - mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy területi egyenlőtlenségeket mutat, hogy hogyan bánnak a közmunkásokkal és hogyan szervezik a programokat, de a "vízügyben például természetrombolás folyik". Különösen fájónak nevezte, hogy a közmunkások bérét nem annak megemelésével tették vonzóvá, hanem azzal, hogy lecsökkentették a segélyek összegét. Azt is kiemelte, hogy eközben teljesen rendszertelenül utalják a heti béreket.
Az LMP megoldási javaslatai között egy célzott járulékcsökkentést, a spekulatív tőke és a környezetszennyező tevékenységek megadóztatását valamint a helyi foglalkoztatások és piacok támogatását említette. Hozzátette, a Fidesz választási programja ígéretet tett nyolcvanezer olyan munkahelyre, amelyeket energiahatékonysági programokkal hoznának létre. A képviselő szerint viszont a kormányzat nagyon kevés lépést tett ezen a téren. Az Energiaklub kutatásait idézve elmondta, hogy éves szinten ilyen programokkal ötvenezer új munkahelyet lehet teremteni, miközben a befektetni szükséges 50 milliárd forint két év alatt megtérülne.
Kitért arra az adatra is, amelyik szerint 2011 első negyedévében 47 ezerrel több munkahely volt Magyarországon, mint 2010 azonos időszakában. Hozzátette, hogy éves átlagban számolva ez csak 31 ezres bővülést jelent, miközben ennek döntő többsége is a közmunka bővülésének köszönhető. Ezt párhuzamba állította azzal, hogy a nyílt munkaerőpiacon 18 százalékkal csökkent a helyek száma.
Szavai szerint úgy érzik, mintha a "Nemzetgazdasági Minisztérium és Orbán Viktor nem akarna munkahelyeket teremteni", mert intézkedéseikkel tíz százalékkal növelték meg az alacsony keresetűek foglalkoztatásának terheit. Hozzátette, hogy az egyéni vállalkozók közterhei eközben négyszeresükre emelkedtek.
Az LMP nem látja azt, hogy a kormány hogyan akarja visszavezetni a nyílt piacra a közmunkaprogramok részvevőit - mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy területi egyenlőtlenségeket mutat, hogy hogyan bánnak a közmunkásokkal és hogyan szervezik a programokat, de a "vízügyben például természetrombolás folyik". Különösen fájónak nevezte, hogy a közmunkások bérét nem annak megemelésével tették vonzóvá, hanem azzal, hogy lecsökkentették a segélyek összegét. Azt is kiemelte, hogy eközben teljesen rendszertelenül utalják a heti béreket.
Az LMP megoldási javaslatai között egy célzott járulékcsökkentést, a spekulatív tőke és a környezetszennyező tevékenységek megadóztatását valamint a helyi foglalkoztatások és piacok támogatását említette. Hozzátette, a Fidesz választási programja ígéretet tett nyolcvanezer olyan munkahelyre, amelyeket energiahatékonysági programokkal hoznának létre. A képviselő szerint viszont a kormányzat nagyon kevés lépést tett ezen a téren. Az Energiaklub kutatásait idézve elmondta, hogy éves szinten ilyen programokkal ötvenezer új munkahelyet lehet teremteni, miközben a befektetni szükséges 50 milliárd forint két év alatt megtérülne.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?