Magánnyugdíj: az ellenzék tiltakozik, Brüsszel aggódik, a parlament december 13-án dönt

A szerdán ismertetett új nyugdíjszabályokat pénteken két törvényjavaslatban terjeszti a kormány a parlament elé, a magán-nyugdíjpénztári tagoknak így 45 napjuk marad, hogy válasszanak a magán és az állami rendszer közül - mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott csütörtökön. A parlament december 13-án szavaz a törvényekről. Selmeczi Gabriella arról is tájékoztatott, hogy az indítvány a 24 százalékos munkáltatói járulékot adóvá alakítja, és aki magánpénztár tagja marad, erről a befizetésről "lemond", így csak a saját 10 százalékos befizetése után jut nyugdíjhoz.

Aki a jelenlegi vegyes rendszerben szerzett nyugdíj-jogosultságot, annak ez megmarad 2012 első napjáig. Aki önként 2 százalékkal többet fizetett a magánpénztárba, az vagy felveheti azt adómentesen, vagy átirányíthatja az önkéntes nyugdíjpénztárba.

A magán pénztárból az államiba átvitt pénzt külön könyvelik, mivel az a házas- és az élettársak között örökölhető. Az állami pénztárba történt befizetésről szóló bevallást is személy szerint, napra készen könyvelik, de ez csak nyugdíj várományra ad jogosultságot. Selmeczi Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíj rendszer működtetése nemzeti ügy, abba nem szólhat bele a jelenlegi szabályok alapján az EU.

MSZP

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul és népszavazást kezdeményez a kormány szerdai, a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő "zsaroló" kezdeményezése miatt - mondta Mesterházy Attila pártelnök sajtótájékoztatóján, amelyen a nemzetgazdasági miniszter lemondását is követelte. Szavai szerint a Matolcsy György által bejelentettek "maffiamódszernek" minősülnek. Az állampolgárok úgy választhatnak két lehetőség közül, hogy az egyikről előre tudják, elvesztik nyugdíjukat, ha amellett döntenek. Ez nem a szabad választás lehetősége, "ez cinizmus, zsarolás" - fejtette ki Mesterházy Attila. A szocialista pártelnök szerint a kormány tervezett intézkedései legalább hat ponton sértik az alkotmányt, a többi között a tulajdonhoz való jogot, mivel az Ab egy korábbi döntése alapján a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék a munkavállaló magántulajdonát képezi. Kiemelte: pertársaságot kívánnak létrehozni, amelyben a magyar államot perelik be a kormány döntése miatt.

Jobbik

A Jobbik üdvözölte a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vételét, az egyéni számlavezetés megszüntetésével azonban nem ért egyet. Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes csütörtökön sajtótájékoztatón leszögezte: a kormány "kimondta a halálos ítéletet" a magánnyugdíjpénztárakra, ezzel "az államosítás lezárt kérdésnek tekinthető". Mint mondta, a magánpénztári tagokat olyan brutális hátrányba hoznák, hogy józan ésszel senki sem maradhat ott. A Jobbik nem szüntetné meg az egyéni számlavezetést lehetővé tevő tőkefedezeti második pillért, hanem állami kézbe helyezné. Hegedűs Tamás hozzátette: bár a kabinet az egyéni számlavezetés megőrzéséről beszél, ez a tervezett rendszerben megvalósíthatatlan, a számlákon felhalmozódott pénz "bekerül a közösbe". Kitért arra is, hogy a "visszaállamosítással" az állam lényegében hitelt vesz fel a korábbi magánpénztártagoktól, a befolyó összeget pedig részben folyó kiadásokra költi, ami fenntarthatatlan, komoly veszélyt jelent a jövőre.

LMP

Az LMP szerint "útszéli zsarolás" volt a nemzetgazdasági miniszter magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szerdai bejelentése - mondta csütörtökön Schiffer András. Az ellenzéki párt frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy az LMP kritikusan áll a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerhez. Ugyanakkor egy már létező rendszernek így nekimenni rendkívül költséges, másrészt egy jogállamban "rendkívül abszurd" - fogalmazott. Schiffer András hiteltelennek és "blöffszerűnek" nevezte azt a kormányzati közlést, amely szerint az állami rendszerben be fogják vezetni az egyéni számlavezetést. Hogyan képzelik az egyéni számlás rendszer létrehozását, ha "az átirányított pénzek húsz százalékát már elköltötték"? - tette fel a kérdést.

Egyeztetésre hívja a szakszervezeteket a VDSZ

Rendkívüli egyeztetésre hívja a szakszervezeteket a magyar vegyipari szakszervezet (VDSZ) azért, hogy közös akciótervet dolgozzanak ki a kormány magánnyugdíjpénztárak elleni intézkedéseinek lefékezésére.

A szakszervezet csütörtöki közleménye alapján Székely Tamás, a VDSZ elnöke akár nemzetközi segítséget is kér a szerinte az emberi méltóságot, az önrendelkezési-, és az alkotmányos jogot sértő törvényesített magatartás megakadályozásához. A VDSZ egyebek mellett attól tart, hogy az állami rendszerbe való kötelező visszalépések során nyom nélkül elvesznek azok a kötelezőn túli befizetések, amelyeket a cégek, éppen a szakszervezetek közbenjárására, a dolgozókkal közösen vállaltak. Ez az összeg átlagosan, tagonként 3 millió forint is lehet a szakszervezet számítása alapján - áll a közleményben.

A szakszervezeti elnök szerint a kormányzati intézkedések félelemben tartják az embereket, és fekete megtakarításra kényszeríti a becsületes munkavállalókat is. A közlemény emlékeztet arra, hogy a VDSZ kezdeményezésére, a kormány erőszak-politikájának a megakadályozására a közelmúltban tizenhat ágazat részvételével megalakult egy új, közös platform, az Állandó Ágazati Szakmai Szakszervezeti Fórum (ÁÁSZF). Az ÁÁSZF napokon belül kidolgoz egy akciótervet a nyugdíjrendszert ért támadás ellen. Az elnök azonnali csatlakozásra szólítja fel a többi ágazatot is - olvasható a közleményben.

A LIGA elutasítja a tervezetet

A LIGA Szakszervezetek ebben a formában nem támogatja a kormány meghirdetett "nyugdíjmentő csomagját" és arra kéri a minisztert, hogy javaslatait érdemben tárgyalja meg az érdekképviseletekkel, valamint hagyjon kellő időt az egyeztetésekre és tájékoztatásra - olvasható a LIGA sajtóközleményében.

A LIGA Szakszervezetek bár programja szerint 1998 óta következetesen nem támogatta a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetését, és azóta is folyamatosan szorgalmazta az önkéntes visszalépés lehetőségének megteremtését, a szerdán Matolcsy György miniszter által bejelentett tervezetet elutasítja - olvasható a szakszervezeti szövetség közleményében. A LIGA álláspontja szerint az eddig is erősen foltozott nyugdíjrendszerben tovább csökkent a biztosítottak bizalma. ""Az egyeztetéseket megint elkerülő, sok millió munkavállalót érintő törvényalkotás következtében olyan javaslatokkal állt elő a kormány, amelyek megszüntetik a társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösségét, önkéntes döntés helyett zsarolással bírják rá az embereket a választásra, ráadásul nem a visszalépésről nyilatkoztatnak, hanem a közösségből való kilépésről."

"A LIGA Szakszervezetek többször szorgalmazta már a nyugdíjrendszer átfogó, szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló reformját, melyre kezdetben esélyt látott a nemzeti együttműködés rendszerében, de mára világossá vált, hogy a kormány rendre egyéni képviselői indítványokkal kerüli el az egyeztetést, leépíti a társadalmi és szociális párbeszéd húsz éve működő rendszereit, csavarkulcsokkal elbontja jogállamiság kordonait és mindezek következtében szakmailag megalapozatlan döntéseket hoz." - áll a közleményben.

A pénztárszövetség uniós ombudsmanhoz fordul

A Stabilitás jelezte: amennyiben a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerülnek, a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak a hátrányos megkülönböztetés és a joggal való visszaélés tilalmának megsértése miatt. Bába Julianna, a szervezet elnöke szerint a kormány intézkedései nemcsak a jelenleg hatályban lévő Alkotmány szinte összes passzusát sértik, de alapvetően ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Az elnök ismertette: az EU szerződés 9. cikkelye kimondja, hogy "politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket."

Ezen cikkely megsértése miatt a szövetség az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat-kezelő Szervezetek Szövetségének (EFRP) tagjaként - amely az Európai Unió egyik legjelentősebb tárgyalópartnere a privát szektor által kezelt nyugdíjcélú megtakarítások fejlesztése és szabályozása terén - petícióval fordul az Európai Parlamenthez, amelyben uniós ombudsman kijelölését kérik a magyar kormány magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedéseinek kivizsgálására.

Bába Julianna közölte azt is: tárgyalásokat kezdeményeztek a munkavállalói érdekképviseletekkel arról, hogy azok haladéktalanul kezdeményezzék az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását. Ezen a fórumon a kormány számoljon be arról, hogy milyen hatástanulmányok és háttérszámítások előzték meg a nyugdíjrendszer ilyen mélységű átalakítását, amely 3 millió aktív munkavállaló időskori biztonságát veszélyezteti rövid távú költségvetési célok érdekében. Az elnök megismételte a pénztárszövetség előző nap ismertetett álláspontját, miszerint a kormány által elfogadott törvényjavaslat, valamint az általa módosított rendelkezések egyaránt sértik az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdését.

Elemzők szerint "brutális" és kockázatos a kormány döntése

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a Matolcsy György által bejelentett intézkedésekre senki nem számított. Úgy vélte, az, hogy a magánpillérben maradók és az államiba átlépők között a törvény különbséget tenne a nyugdíjjogosultság szempontjából, alkotmányba ütközhet.

Az elemző elképzelhetőnek nevezte, hogy a drasztikus lépéssel a kormány időt akar nyerni, kisebb teret szán a reformokra, noha a tervezett lépések strukturális átalakítások nélkül súlyos fenntarthatósági kockázattal járnak. Árokszállási Zoltán túlzottan optimistának nevezte a nemzetgazdasági miniszter számításait, miszerint a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének felhasználása az államadósság csökkentésére középtávon évi 300-400 milliárd forinttal mérsékelheti a költségvetés kamatterheit. Ezzel szemben úgy vélte: ha a 21 ezer milliárd forintos államadósságból 1500-2000 milliárdot, az államadósság egytizedét konszolidálják, az nem csökkenti az évi 1000-1500 milliárd forint kamatkiadást a miniszter által említett mértékben. Ehhez arra is szükség lenne, hogy a hozamok csökkenjenek. Most azonban éppen ellenkező a helyzet - tette hozzá.

Kétségtelennek nevezte, hogy a költségvetést a következő egy-két évre az intézkedés rendezi. Ezzel együtt hosszú távon sérül a fenntarthatóság, a magánpénztáraktól átvett eszközök egy részének pénzzé konvertálása eladói nyomást okozhat, csökkenhetnek a részvényárfolyamok, gyengülhet a forint, emelkedhetnek a hozamok.

Nagyon veszélyesnek nevezte az elemző azt is, hogy a kormány folyó kiadásokra fordítja a felhalmozott megtakarítás egy részét. Úgy vélte, a bejelentett intézkedések olyan kockázatokkal járnak, amelyek szükségessé teszik a nyugdíjrendszer reformját. Jövőre egyértelműen egyensúlyba kerülhet a nyugdíjkassza az 530 milliárd forintos vagyonátcsoportosításból, 2012-re azonban a kormány már csak 250 milliárd forintra számít a magánpénztárakból és nem lehet látni, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyához még szükséges 280 milliárd honnan érkezne - figyelmeztetett.

Matolcsy György ugyan azzal számol, hogy a nyugdíjalap "lyukait" a GDP növekedése is szűkíti, ám a kormány az adócsökkentésekkel akkora "lyukat" ütött a büdzsén, aminek befedésére a gazdasági növekedés nem elég - tette hozzá. Hangsúlyozta azt is: az egyedi számlákra kerülő megtakarítás csak virtuális vagyont jelent, hiszen azt a kormány másra fordítja, így az egyéni számla tulajdonképpen egy nyugdíjígérvény. "Nehéz azt garantálni, hogy ez az ígérvény 30 év múlva is beváltható lesz, nem dönt-e máshogy az addigi kormányok egyike" - fűzte hozzá.

Barta György, a CIB Bank elemzője elmondta: a jövő évi plusz bevétel miatti aggodalmak ugyan azonnal elszálltak a Matolcsy György által bejelentett "ösztönzők" megismerésével, a távolabbi jövő azonban egyre bizonytalanabb. Előbb-utóbb szüksége lesz a nyugdíjrendszernek egy "plusz lábra", mert a felosztó-kirovó rendszer hosszú távon nem fenntartható - hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy ennek bejelentésére akár februárban is sor kerülhet, legalábbis ekkorra ígérte a nemzetgazdasági miniszter a reformok ismertetését, közöttük a nyugdíjét is.

A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyont a kormány csak óvatosan "engedheti" a piacra, de mindenképpen eladói nyomást jelenthet - jegyezte meg. Az államháztartási hiánycél jövő évi teljesítése az elemző szerint nem kérdéses, sőt, ha az EU úgy dönt, hogy egyszerre kell a bevételeket elszámolni még többlet is lehet. 2013-tól azonban jelentősen nő a bizonytalanság - tette hozzá.

Az MSZOSZ elnöke ámokfutásnak nevezte a kormány nyugdíj tervét

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke az MTI-nek megdöbbentőnek nevezte a kormány "ámokfutását". Úgy vélte, Matolcsy György megijedhetett, hogy nem lép át annyi magán-nyugdíjpénztári tag, amennyivel számolt a költségvetésben, és ezért döntött a "durva" megoldás mellett.

Nem tartja elfogadhatónak a szakszervezeti vezető a nemzetgazdasági miniszter azon érvelését sem, hogy a munkáltató által befizetett 24 százalékos nyugdíjjáruléknak "nincs köze" a munkavállaló nyugdíjához. Pataky Péter hangsúlyozta: a 24 százalék is a munkavállaló jövedelmének része, hiszen szja-t fizet utána. A nyugdíj nem kegy: a befizetések után jár - hangsúlyozta Pataky Péter.

Brüsszel is aggódik

Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője csütörtök este az MTI-nek azt mondta: több fenntartása van az Európai Bizottságnak a nyugdíjrendszerre vonatkozóan a közelmúltban bejelentett magyar intézkedésekkel kapcsolatban. Leszögezve, hogy a nyugdíjrendszerek a tagállamok nemzeti illetékességébe tartoznak, megismételte azt a korábban már említett bizottsági aggályt, hogy az eddig rendelkezésre álló információk szerint a változtatások nem szolgálják egyértelműen a hosszú távú fenntarthatóságot. Mint mondta, nyugtalanítja Brüsszelt az is, hogy a rendszer két pillére közötti választás "nem annyira szabad, ahogy az eredetileg látszott".