Magyarországon is fennáll az "agyelszívás" kockázata
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMinden harmadik magyar munkavállaló hajlandó más országba költözni egy jobb állásért - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet a nemzetközi alkalmazotti elkötelezettség felmérés eredményét szerdán.
A GfK Custom Research felmérésből kiderül, hogy Magyarországon leginkább a fiatalok és a magasan képzettek hajlandóak más országban dolgozni, többnyire az építő- és a feldolgozóiparban érdeklődnek a határon túli munkavállalás iránt. A nemzetközi tanulmány által felmért huszonkilenc országból tizenhétben tették fel azt a kérdést, hogy egy jobb állás reményében hajlandóak lennének-e más országban munkát vállalni.
A megkérdezett munkaerő több mint egynegyede hajlandó más országba költözni, hogy ott jobb állást találjon. Főleg a fiatal, képzett alkalmazottak azok, akik leginkább hajlandóak váltani. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden harmadik, a PhD-vel rendelkezőknek pedig 37 százaléka hajlandó más országba költözni egy jobb munka reményében. Ez az adat a középfokú végzettségűek körében csak 22 százalék.
Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója a közleményben hangsúlyozza: Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években fennáll az "agyelszívás" kockázata, ami jelentős problémát okoz a visszaesésből talpra álló vállalatok és országok számára. A fizikai dolgozók és a szellemi foglalkoztatottak körében is látható, hogy egynegyedük hajlandó külföldön munkát keresni, és a számadatok a magasabban képzett alkalmazottak esetében emelkednek.
A nemzetközi alkalmazotti elkötelezettségi felmérést a GfK Custom Research nemzetközi kutatócég végezte. Ebben 29 országból 30.556 dolgozó felnőtt véleménye szerepel.
A megkérdezett munkaerő több mint egynegyede hajlandó más országba költözni, hogy ott jobb állást találjon. Főleg a fiatal, képzett alkalmazottak azok, akik leginkább hajlandóak váltani. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden harmadik, a PhD-vel rendelkezőknek pedig 37 százaléka hajlandó más országba költözni egy jobb munka reményében. Ez az adat a középfokú végzettségűek körében csak 22 százalék.
Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója a közleményben hangsúlyozza: Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években fennáll az "agyelszívás" kockázata, ami jelentős problémát okoz a visszaesésből talpra álló vállalatok és országok számára. A fizikai dolgozók és a szellemi foglalkoztatottak körében is látható, hogy egynegyedük hajlandó külföldön munkát keresni, és a számadatok a magasabban képzett alkalmazottak esetében emelkednek.
A nemzetközi alkalmazotti elkötelezettségi felmérést a GfK Custom Research nemzetközi kutatócég végezte. Ebben 29 országból 30.556 dolgozó felnőtt véleménye szerepel.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?