Megéri zeneszerzőnek lenni? - infláció értéke alatt tudtak csak nőni a szerzői jogdíjak

Az Artisjus 2023-ban összesen 11 milliárd 969 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez a 2022-ben szétosztott 8,7 milliárdnál jóval több, és a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forintnál is 27,7%-kal magasabb, de még így is kevesebb a 2020-as jogdíjak 41,5% inflációval korrigált reálértékénél (ami 13 milliárd 264 millió forint lenne). Így bár a zeneipar 2022-23-ban fokozatosan visszatért a pandémia előtti normál kerékvágásba, ez a jogdíjak értékéről most sem mondható el, és a közeljövőben sem várható. Ennek fő oka, hogy az Artisjus és a többi jogkezelő egy állami döntés miatt nem alkalmazhat még az inflációt csak megközelítő emelést sem a jogdíjmértékekben. A jogdíjak értékének megtartása érdekében az Artisjus több hazai közös jogkezelővel együtt megtámadta a jogdíjtarifák inflációkövető emelését elutasító igazságügyi minisztériumi határozatot.

A teljes összeg korábbiaknál magasabb hányada, 56,29%-a (6,737 milliárd forint) jutott a magyar zenékre és 43,71%-a külföldi dalokra. A korábbi trendnek megfelelően tovább nőtt a jogdíjban részesülők száma: 2023-ban 18 928 szerző kapott pénzt az Artisjustól. Mindkét növekedés jelentős részben az online felhasználások erősödésére vezethető vissza.

További növekedés az online jogdíjakban

2021-ről 2022-re az Artisjus több mint háromszorosára tudta növelni a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music stb.) jogdíjainak kifizetését. 2023-ban az előző évi 273 millióhoz képest 46%-kal több, 398,5 millió forint jogdíjat kaptak a magyar szerzők az ezeken a szolgáltatásokon hallgatott dalaik után. Ennek okai, hogy az utóbbi években megerősödött a hazai online piac, és ezen belül is látványosan emelkedett a magyar zenék hallgatottsága a streaming szolgáltatóknál. Továbbá a ráosztás szabályait is megváltoztatták a szerzők, aminek következtében az online felhasználások utáni ráosztások is több mint ötszörösére nőttek. Így ráosztásokkal együtt a digitális jogdíjak 2023-ban már meghaladták az 1,2 milliárd forintot.

Jogdíjak az átlagbérhez viszonyítva

A jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, ezért a jogdíjak alakulását az átlagbérekhez viszonyítva is érdemes megvizsgálni. Bár 2023-ban minden korábbinál több szerző részesült jogdíjban, elmondható, hogy 2020-hoz képest csak az alacsonyabb jövedelmű kategóriákban történt bővülés, a legsikeresebb szerzők köre és a „szerzői középosztály” is szűkült az elmúlt években.

2023-ban 64-en részesültek olyan mértékű jogdíjban, amely meghaladta a havi átlagbér kétszeresét; 2020-ban ez az akkori átlagbérhez viszonyítva 70 szerző volt. Jogdíjbevétel szempontjából szerzői középosztálynak tartjuk azokat, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5%-át.  2023-ban 2035 ilyen szerző volt, ami szintén némileg elmarad a 2020-as adattól (2071 fő).

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 852-en kapták meg havi szinten 2023-ban, ami 6,7%-kal kevesebb, mint 2020-ban (913 fő).

Egyre fiatalabbak válnak egyre sikeresebbé

Az adatok elemzése korábban megmutatta, hogy a jogdíjpiramis tetején jellemzően olyan szerzők állnak, akik komoly életművet alkottak, nagy számú, gyakran elhangzó szerzeményük van. Ugyanakkor 2023-ban a havonta legalább egymillió forint jogdíjat kereső szerzők átlagéletkora 54-ről 51 évre, aktív műveiknek átlagos száma 627-ről 484-re csökkent az előző évhez képest.

Egyre több a nagyon fiatalon regisztráló szerző is. 2023-ban 1424 új szerző regisztrált a közös jogkezelőnél, ezeknek kb. a fele 30 év alatti; ezen belül a húsz év alattiak száma és aránya évről évre növekszik, 2023-ban már meghaladta a 10%-ot is.

Együttműködés a siker kulcsa?

2023-ban 20 642 új művet jegyeztek be a szerzők. Az Artisjusnál regisztrált művekről elmondható, hogy átlagosan 1,7-1,8 szerzőjük van, és ez az elmúlt évtizedben nagyjából állandó. Érdekesség, hogy a sikeres dalok gyakran több szerző munkájának gyümölcsei. 2023-ban a rádiókban legtöbbször elhangzott 30 magyar dalra átlagban 3,4 szerző jutott; ezek között mindössze három volt, aminek csak egyetlen szerzője van. Az online sikerek esetén még jellemzőbb a közös munka: a 30 legtöbb digitális jogdíjat termelő dalra átlagban 5,4 szerző jutott, ezek között egy olyan sem volt, aminek csak egy vagy két szerzője lenne. 2023-ban a legtöbb szerzős dalnak 11 alkotója volt.