Megközelítette a 3 milliót a munkanélküliek száma Németországban

A regisztrált munkanélküliek száma így 2,813 millióra, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal 6,1 százalékra emelkedett.

A munkaerőpiac a koronavírus-világjárvány miatt továbbra is "erős nyomás alatt van", de a helyzet nem romlik olyan drámai ütemben, mint áprilisban.

Ezt jelzi az is, hogy a munkaadók az áprilisi 10,1 millió után 1,06 millió dolgozót jelentettek be előzetesen rövidített munkaidőre - mondta Detlef Scheele, a BA elnöke a szervezet nürnbergi központjában tartott tájékoztatóján.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott 33,6 millió ember nagyjából egyharmadát fenyegeti, hogy a járvány miatt kevesebb bérért, rövidített munkaidőben kell dolgoznia. Azonban az előzetes bejelentés nem jelenti feltétlenül azt, hogy át is állítják a dolgozókat rövidített munkaidőre, és remélhetőleg nem igazolódik be a müncheni ifo gazdaságkutató intézet becslése, amely szerint 7,3 millió dolgozó esetében történt meg az átállás - fejtette ki a BA vezetője.

Tényadatok az április-májusi időszakról még nincsenek, mert a munkaadók az előzetes bejelentés után tovább működtetik vállalkozásukat, és az üzletmenet alakulásától függően később döntik el, hogy mennyi embert állítanak át rövidített munkaidőre. Mindenesetre a legutóbbi, márciusi adatok jelentős emelkedést jeleznek előre. Akkor már 2,02 millióan dolgoztak ebben a foglalkoztatási formában, ami jóval több, mint a legutóbbi válság legsúlyosabb időszakában, 2009 tavaszán regisztrált 1,4 millió.

A rövidített munkaidőben főszabály szerint a munkanélküliségi biztosítási járulékokból gazdálkodó BA kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát, gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát. Ezt számos munkaadó még kiegészíti saját forrásból is.

A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt.

További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.

Egy májusi törvénymódosítás szerint pedig a negyedik hónaptól 60 százalék, illetve 67 százalék helyett a kieső bér 70 százaléka, illetve 77 százaléka jár a rövidített munkaidőben foglalkoztatottaknak, a hetedik hónaptól pedig 80 százalékos, illetve 87 százalékos a támogatási arány.

A szövetségi kormány előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 6,3 százalékkal csökkenhet az idén, ez a legnagyobb visszaesés a második világháború utáni német történelemben. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.

A 83,1 milliós Németországban 2019-ben éves átlagban 45 millióan voltak munkaviszonyban, a foglalkoztatási arány 75,9 százalékos volt.