Megtekinthetők a ponthatárok, 97 ezren nyertek felvételt

97.769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe. A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a felvételhez. A legmagasabb pontszám államilag finanszírozott képzésben a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont a határ. A második és harmadik legmagasabb pontszámot is ebben az intézményben kellett hozni, gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a társadalomtudományi karon 453 pontot. Költségtérítéses képzésben a veszprémi mérnök-informatikus képzésben 478 pont volt a határ.

Orvosképzésben a budapesti Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakon 436, míg a fogorvosin 433 volt a ponthatár, ugyanezen képzésekre a Debreceni Egyetemen 417, illetve 423 pontot kellett elérni. A Műegyetemen az építészmérnök képzésben 382, az építőmérnökin 346, míg a mérnök-informatikus szakon 370 pontot kellett elérni. Az ELTE-n politológián 435, a jogász képzésben 427 pontot kellett hozni. A Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen a jogász szakra egyaránt 418 pontot kellett elérni. Kommunikáció szakon az ELTE-n 442, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 415 pontot kellett teljesíteniük a diákoknak a bekerüléshez.

Ebben az évben is a teljes mértékben magyar fejlesztésű számítógépes rendszer állította szakonként országos rangsorba a jelentkezőket az általuk elért felvételi összpontszám alapján, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezte őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre.

A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.

A július 21-én tartott Pont Ott Partin (POP), a ponthatárok nyilvánossá tétele előtt dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: aki nem nyert felvételt, az augusztusi pótfelvételi során ismét próbálkozhat. Akik pedig szeptemberben sem kezdik meg tanulmányaikat, a keresztféléves felvételi időszakban szintén jelentkezhetnek a felsőoktatásba.

Intézményi tanácsok

A leendő hallgatók személyesen találkozhattak továbbá a POP-on különböző felsőoktatási intézmények képviselőivel: a Felvi Expón a főiskolák és egyetemek sátránál juthattak hozzá a tájékoztató füzetekben nem szereplő információkhoz. Az egyetemi évek legfontosabb állomásaiba pedig a Felvi Teraszon, az Educatio Csapatjáték során nyerhettek bepillantást. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Központja idén először látogatott ki a Pont Ott Partira. Az intézmény munkatársai nemcsak leendő hallgatóikat várták a standnál, de széleskörű, nyelvvizsgával kapcsolatos tájékoztatást is nyújtottak az odalátogatóknak. Különösen az intézmény hallgatói számára rendezett ingyenes nyelvtanfolyamokra hívták fel az érdeklődők figyelmét.

A Wesley János Lelkészképző Főiskola már rutinos POP-osnak számít - évek óta kilátogat a rendezvényre. Az intézmény sátránál a Hallgatói Önkormányzat tagjai nemcsak a gólyatábor felejthetetlen élményeiről és a főiskolán lévő közösségi élet sokszínűségéről meséltek, hanem bemutatták az intézmény változatos szakjait és szakirányait is. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) színes tájékoztató anyaggal és jó zenével várta az érdeklődőket. Az intézmény már tavaly is képviseltette magát a rendezvényen: nemcsak a leendő hallgatók szerezhettek fontos információkat a BKF-fel kapcsolatban, hanem azokat a jelentkezőket is megvigasztalták, akik nem nyertek felvételt az intézménybe.

Szakkollégium és TDK

A különböző standok mellett a Felvi Fórum várta érdekes témákkal a felvételizőket. A délutáni kerekasztal-beszélgetések három fő témát öleltek fel: az egyetemi élethez való tanácsok mellett szó esett a külföldi ösztöndíjak és szakmai gyakorlatok lehetőségeiről, és a tanulmányok alatt megkezdett karrierépítésről is.

A délután utolsó beszélgetése az egyetemi évek alatt folyó karrierépítés lehetőségeiről szólt. Markója Szilárd, az Educatio Digitális Könyvtárának vezetője hangsúlyozta, az életre való felkészülés az egyetemre való belépés pillanatában kezdődik. A résztvevők hangsúlyozták, mivel az oktatás a tömegképzés felé mozdul el, fontos olyan többletek megszerzése, amelyekkel a versenytársak elé tud kerülni a hallgató. Szőke Anna, a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft. HR-munkatársa elmondta, azok lesznek sikeresek, akik minél előbb aktív tevékenységekbe kezdenek: például szakkollégiumokhoz csatlakoznak, TDK-munkát készítenek, gyakornoki programokban dolgoznak.

Veroszta Zsuzsanna, a DPR-kutatások vezetőelemzője kiemelte a személyes fellépés jelentőségét a sikeres állásinterjúk során, illetve kifejtette a hallgatók igényei közt egyaránt fontos helyet foglal el a karrier, a jó légkör, a társadalmi megbecsülés, és a biztonság. Utóbbit Lóczy Péter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakmai főtanácsosa a közszférában való munkavállalás előnyeként említette a versenyszférával szemben, ahol viszont a munkabérek magasabbak. A beszélgetésekből a leendő egyetemisták számára kiderült, az egyetemi évek alatt legfontosabb a tudatosság, hiszen a szorgalomnak, a tudásnak és a nyitottságnak célkitűzésekkel kell párosulnia.