Megújítja a tanárképzést Pécs és Kaposvár
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Kaposvári Egyetem (KE) együttműködésében a tanárképzés megújítását célzó fejlesztések indulnak csaknem 200 millió forintos uniós támogatás révén.
A TÁMOP-projekt egyaránt érinti a felsőoktatás és a közoktatást, célja pedig, hogy az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatára fokozottabban építve, korszerű módszerekkel és eszközökkel növelje a képzések színvonalát, valamint hogy hozzájáruljon az interaktív, inkluzív, tanulóközpontú pedagógiai módszerek minél szélesebb körű alkalmazásához.
A projekt első munkacsoportjának tevékenységei révén egy olyan pedagógiai szolgáltató és kutatóközpont jön létre a PTE-n, mely igényfelmérésekre alapozva összehangolja a pedagógusképző felsőoktatási, valamint a hallgatók gyakorlati felkészítését végző közoktatási intézmények munkáját, bevonva a tudományos és szakmai szervezeteket és az iskolafenntartókat is. Célja az egységes tanárképzés kialakítása egyetemi illetve regionális szinten, bekapcsolódva az országos hálózatba. Feladata továbbá az információszolgáltatás, és a kutatási eredmények terjesztése mellett a tanárképzés monitoring rendszeréhez kapcsolódó adatbázisok kialakítása, melyek a tanárképzés sokrétű vizsgálatára adnak lehetőséget.
A második, felsőoktatási munkacsoport a tanári mesterképzési szakok kompetenciaalapú fejlesztését vállalja a projektben. Stratégiai fejlesztései érintik a tantervek, tantervi modulok, információs és kommunikációs technika (IKT) fejlesztések mellett az EU nyelveinek, illetve az uniós mobilitás kérdéseit, valamint a tanári szakok minőségbiztosítását. Ezen túl jelentős mértékű tananyagfejlesztésekre, valamint úgynevezett "képzők-képzése" programok kidolgozására is sor kerül. Ez utóbbi képzéseken az egyetemi oktatók fejleszthetik IKT, EU nyelvi kompetenciáikat, illetve felsőoktatás-módszertani tudásukat.
Gazdag programot vállal a projektben a közoktatási fejlesztéseket megvalósító harmadik munkacsoport is. Többek között a megváltozott pedagógusképzési rendszerben a kísérő és követő gyakorlati képzésbe bevonható közoktatási gyakorlóhelyek, majd pedig az ottani gyakorlatvezető mentorok kiválasztását és felkészítését irányítja. Az ezekhez kapcsolódó képzési programok összeállítása mellett egy, az IKT technológiák alkalmazását segítő képzés kidolgozására és elindítására is sor kerül.
A sokszínű és sokrétű projekt 2009 decembere és 2011 novembere között a PTE és a KE karai, gyakorlóiskolái mellett számos helyi és regionális intézmény, szakmai szervezet bevonásával valósul meg.
Edupress
A projekt első munkacsoportjának tevékenységei révén egy olyan pedagógiai szolgáltató és kutatóközpont jön létre a PTE-n, mely igényfelmérésekre alapozva összehangolja a pedagógusképző felsőoktatási, valamint a hallgatók gyakorlati felkészítését végző közoktatási intézmények munkáját, bevonva a tudományos és szakmai szervezeteket és az iskolafenntartókat is. Célja az egységes tanárképzés kialakítása egyetemi illetve regionális szinten, bekapcsolódva az országos hálózatba. Feladata továbbá az információszolgáltatás, és a kutatási eredmények terjesztése mellett a tanárképzés monitoring rendszeréhez kapcsolódó adatbázisok kialakítása, melyek a tanárképzés sokrétű vizsgálatára adnak lehetőséget.
A második, felsőoktatási munkacsoport a tanári mesterképzési szakok kompetenciaalapú fejlesztését vállalja a projektben. Stratégiai fejlesztései érintik a tantervek, tantervi modulok, információs és kommunikációs technika (IKT) fejlesztések mellett az EU nyelveinek, illetve az uniós mobilitás kérdéseit, valamint a tanári szakok minőségbiztosítását. Ezen túl jelentős mértékű tananyagfejlesztésekre, valamint úgynevezett "képzők-képzése" programok kidolgozására is sor kerül. Ez utóbbi képzéseken az egyetemi oktatók fejleszthetik IKT, EU nyelvi kompetenciáikat, illetve felsőoktatás-módszertani tudásukat.
Gazdag programot vállal a projektben a közoktatási fejlesztéseket megvalósító harmadik munkacsoport is. Többek között a megváltozott pedagógusképzési rendszerben a kísérő és követő gyakorlati képzésbe bevonható közoktatási gyakorlóhelyek, majd pedig az ottani gyakorlatvezető mentorok kiválasztását és felkészítését irányítja. Az ezekhez kapcsolódó képzési programok összeállítása mellett egy, az IKT technológiák alkalmazását segítő képzés kidolgozására és elindítására is sor kerül.
A sokszínű és sokrétű projekt 2009 decembere és 2011 novembere között a PTE és a KE karai, gyakorlóiskolái mellett számos helyi és regionális intézmény, szakmai szervezet bevonásával valósul meg.
Edupress
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?