Megváltoztak a nyelvvizsga-honosítás szabályai

Az egyedi honosítási eljárás megszűnésével a vizsgázók kizárólag azokat a bizonyítványokat nyújthatják be honosításra, amelyek a hivatal honlapján található táblázatban szerepelnek - hívta fel a figyelmet a legfontosabb változásra Fazekas Márta. Elmondta: ezek a vizsgák szakértők által megvizsgált és jóváhagyott rendszerek, bizonyítványaik pedig megfeleltethetőek a magyar államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványoknak. Amint az kiderült: a változás azokat érinti, akik előzetes tájékozódás nélkül, kockáztatva az esetleges elutasítást, olyan vizsgát választottak, amely nem szerepel az OH honlapján.

Aggodalomra azonban semmi ok, mivel részletes, minden európai nyelvre és a világ nagy nyelveire kiterjedő honosítási listát tett közzé honlapján a hivatal. "Igaz, hogy a változással március 27-től megszűnt az a lehetőség, hogy a vizsgázók egyénileg forduljanak a központhoz, viszont megnyílt egy másik út. A külföldi vizsgaszervezet elküldheti hozzánk azokat a dokumentumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az általuk szervezett vizsga honosítható-e Magyarországon" - összegezte a vezető.

A változásokat magyarázva Fazekas Márta úgy véli, hogy az egyedi honosítás megszűnésével elkerülhető az, hogy a vizsgázó befizesse az eljárási díjat, és a folyamat végén mégsem nyer honosítást a bizonyítványa. Az új módszer ezt kiküszöböli, hiszen mindenki megnézheti, hogy melyek azok a bizonyítványok, amelyek biztosan elfogadhatóak Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy kinek kell honosítani a nyelvvizsgáját, a szakember úgy felelt, hogy mindenkinek, akinek külföldi bizonyítványa van. Hozzátette: a honosításra azért van szükség, mert az oktatási intézmények, vagy a munkaadók másképpen nem tudnák, hogy a külföldi okmányt milyen nyelvtudásra adták ki, és minek felelne meg a magyar előírások szerint. A honosításra benyújtott bizonyítványt szakemberek vizsgálják meg, így ha nincs mögötte megfelelő szakmai garancia, és nem felel meg az európai szintleíró rendszernek, akkor a bizonyítványt nem honosítják.

Fazekas Márta beszélt arról is, hogy 2010. január 1. óta az összes honosítási kérelem 3,9 százaléka volt egyedi eljárás, míg tavaly több mint 102 ezer államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt állítottak ki, amin felül 2200 esetben történt sikeres honosítás. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben a sikeres nyelvvizsgák 2,1 százalékát tették ki a honosított bizonyítványok. Tavaly január 1. óta összesen 2780 honosítási kérelem érkezett be, amelyből 2670 sikeresen honosított a központ, míg ebből 110 volt egyedi eljárás. Ezek alapján elmondható, hogy a honosítások 98 százaléka sikerrel zárult - jegyezte meg Fazekas Márta. Igaz, arról nem vezetnek nyilvántartást, hogy mely országban tette le a vizsgázó a vizsgát, hiszen egy-egy vizsgarendszer több országban is jelen van - mondta, de jellemző, hogy a vizsgázó csak és kizárólag az adott ország saját hivatalos nyelvéből tesz vizsgát. "Nem túl gyakori, hogy például Németországból valaki spanyol vizsgát hozzon honosítani" - jegyezte meg. A legnépszerűbb nyelvek az angol, a német és a francia, de előfordulnak egészen egzotikus nyelvekből tett vizsgák is.

A nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet azonban nemcsak a honosítás területét érintette, vannak egyértelműen pozitív, "vizsgázóbarát" változások is, például a határidők kezelésében, illetve a vizsgadolgozat megtekintésénél - hívta fel a figyelmet Fazekas Márta. Eszerint a vizsgaközpontnak harminc napon belül közölnie kell a vizsgázóval a vizsga eredményeit. Emellett a vizsgázó megtekintheti minden írásban teljesített nyelvvizsga-feladatát, az értékelési útmutatóval együtt, valamint szóbeli teljesítményének értékelését is, illetve saját megoldásairól kézzel vagy géppel másolatot készíthet.

Forrás: Oktatási Hivatal

edupress.hu