Megvizsgálják kinek lett kevesebb a fizetése

Bér- és adómonitoring bizottság

Bér- és adómonitoring bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP-frakció; a Rogán Antal vezette testület feladata az lesz, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások, amelyeket Rogán Antal szerint "messze nem mindenhol" hajtottak végre teljes mértékben.

A Fidesz országgyűlési képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: első helyen a közszférát és az ahhoz tartozó állami vállalatokat vizsgálják meg, de - mint fogalmazott - szeretnének "körülnézni az önkormányzatok környékén is". Ezt ő maga is megteszi a főváros V. kerületében, ahol polgármester. A politikus szerint elképzelhető, hogy állami oldalon hanyagság vagy időhúzás miatt nem tartották be az OÉT-ülésen hozott döntést.

Emellett a magánszférát érintően is vizsgálódni akarnak, álláspontja szerint ugyanis fel kell gyorsítani azt az időt, amíg a bérmegállapodásról szóló döntések "végigmennek" a bérrendszeren. Megyei bontásban tájékoztatást fognak kérni a kamaráktól, továbbá létrehoznak egy olyan zöld számot és internetes felületet, amelyen bárki bejelentheti, hogy rá vonatkozóan milyen mértékű béremelés történt január 1-jét követően - ismertette, hozzátéve: egy hét múlva szeretnék letenni az első, körülbelül egy hónap múlva pedig a részletes jelentésüket a kormány asztalára.

Kijelentette: "a kormány és a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja nyomást fog gyakorolni a magánszférában is" azért, hogy a béremelési ajánlásban foglalt bérfejlesztést végrehajtsák. A béremeléshez szükséges források szerinte rendelkezésre állnak.

Emlékeztetett: az OÉT ülésén hozott bérmegállapodás arról szólt, hogy a minimálbér 6,1 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 5 százalékkal emelkedik. Az a megegyezés is megszületett, hogy ez a bérnövekedési ütem jellemző lesz a teljes munkavállalói szférában. Ennek a bérmegállapodásnak a végrehajtása az adórendszer sikeres teljesülésének előfeltétele - hangsúlyozta Rogán Antal, rámutatva, hogy több olyan információ is eljutott hozzájuk arról, hogy ezt a megállapodást "messze nem mindenhol" hajtották végre teljes mértékben. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a "Bajnai-kormány örökségének", a szuperbruttónak a kivezetése további kedvezményt jelent majd a munkavállalók számára.

A Fidesz-KDNP bér- és adómonitoring bizottságának tagja Pálffy István, Balla Mihály, Koszorús László, Ágh Péter és Kara Ákos. A testület lehetséges eszközeit firtató kérdésre Rogán Antal azt mondta, egyelőre a nyilvánosság kényszerítő erejét szeretnék felhasználni. "Ha ez nem lesz elegendő, akkor vannak ötleteink" - jegyezte meg.

A versenyszféra elképedt az akciócsoport tervén

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) élesen bírálta az akciócsoportok létrehozásának ötletét. A szövetség számára érthetetlen, hogy milyen jogi alapon akarja a miniszterelnök betartatni az OÉT béremelésre tett ajánlását, mivel az, mint a neve is mutatja nem kötelező erejű. A megállapodásban ráadásul az is szerepel, hogy a bérek kialakításakor figyelembe kell venni az adott cég versenyképességi, illetve jövedelmi helyzetét. A bértárgyalásokon kiemelt szempontként kell kezelni a foglalkoztatás biztonságát is. Azok a vállalkozások, amelyek nem engedhetik meg maguknak a 4-6 százalékos emelést, eltekinthetnek ettől - emlékeztetett Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke "átgondolatlan, buta javaslatnak" minősítette az elgondolást. Véleménye szerint a kormány beismerte, hogy a 16 százalékos szja-kulcs igazságtalan és aránytalan. "Annak a kijelentésnek pedig, hogy ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár és egymillió munkahely fog létrejönni, szakmai tartalma sosem volt, legfeljebb politikai" - mondta a szakszervezeti vezető.

MSZOSZ: egyre többen panaszkodnak fizetésük csökkenése miatt

Egyre többen fordulnak a szakszervezet jogsegélyszolgálatához amiatt, mert egyik hónapról a másikra csökkent a keresetük - közölte az MTI-vel Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) regionális vezetője kedden.

Az emberek többsége egyszerűen nem érti a változásokat, nem tud eligazodni a bérpapíron, ezért fordulnak hozzánk segítségért - mondta. Hozzáfűzte: a munkáltatók az idén eddig még szinte sehol sem hajtottak végre béremelést. Megfigyelhető az is, hogy a régióban működő vállalkozások a cafetéria terén is megszorításokat tesznek, a kis- és középvállalkozások zöménél egyáltalán nem kapnak béren kívüli juttatást a dolgozók. Ez alól a régióban működő multinacionális vállalatok kivételek, ahol 3-5 százaléknyi béremelkedés figyelhető meg, az ilyen cégeknél még létezik a cafetéria is - tette hozzá Horváth Csaba.

Horváth Csaba elmondta: a szakszervezeteikhez tartozó munkavállalók zöme Vas megyében havi bruttó 150 ezer forintnál kevesebbet keres, de a munkavállalók egy széles rétege kap csupán minimálbért, ezért őket különösen súlyosan érinti a nettó keresetek csökkenése.

A szakszervezeti vezető szerint még azok is reálkereset csökkenést szenvedtek el, akiknél volt béremelés, hiszen tavaly a tervezett 3,8 százalék helyett 4,4 lett az infláció, szavai szerint ezért ahhoz, hogy ugyanannyit érjen a keresetünk mint tavaly, legalább 8-9 százalékos béremelésre lenne szükség. A szakszervezethez fordulók között Horváth Csaba elmondása szerint nagyon sok a fiatal, pályakezdő. Egy fiatal, egyedülálló, bruttó 90 ezer forintot kereső szakmunkás aki tavaly még 75 ezer forintot vitt haza, annak a keresete most 70 500 forint.

Horváth Csaba elmondta azt is: tapasztalataik szerint az utóbbi hónapokban kiüresedett mindenféle érdekegyeztetés, úgy érzik a döntéshozók országos és regionális szinten sem tárgyalnak velük. Ez alól a régióban kivételnek mondható Szombathely, ahol városi szinten még működik valamiféle érdekegyeztetés. Elmondta, kezdeményezni fognak egy találkozót a Vas megyei kormánymegbízottal, akivel szeretnének jó munkakapcsolatot kialakítani.

Népszabadság/MTI