Megjelent: 3 éve

Jogszerűen ellenőrizhetők az állásra jelentkezők közösségi oldalon megosztott adatai?

Napjaink digitális világában szinte ellenállhatatlannak tűnik a kísértés, hogy a leendő munkatársakat egy egyszerű Google keresés segítségével, vagy a közösségi oldalon található profiloldalon fellelhető információk alapján ellenőrizzük, hiszen a pályázó online aktivitásának áttekintésével számos - az álláspályázatra elküldött önéletrajzban nem szereplő - információ birtokába juthatunk. Ezzel összefüggésben HR, fejvadász és munkáltatói körökben napi szinten vetődik fel a kérdés, hogy az állásra jelentkező pályázó közösségi oldalakon elérhető adatai vajon felhasználhatók-e a felvételi folyamat során, ezt a kérdést járja körül a Valós jogok blog.

Először is vizsgáljuk meg, hogy mit mond erről a munka törvénykönyve! A jogszabály a személyes adatok védelmére helyezi a hangsúlyt, amikor kimondja, hogy csak olyan adat közlése kérhető a munkavállalótól, ami a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Fontos alapelv továbbá, hogy a munkavállaló - és még kevésbé az állásra jelentkező - magánélete nem ellenőrizhető. Ez összhangban áll az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által megfogalmazott célhoz kötött adatkezelés elvével. E szerint személyes adat csak meghatározott célból kezelhető - jelen esetben praktikusan annak eldöntésére, hogy a jelentkező alkalmas-e adott pozíció betöltésre. Nem kezelhetők tehát a munkavállalónak azok az adatai, amelyek a betöltendő munkakör szempontjából irrelevánsak, illetve a felek közötti munkajogviszony teljesítéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek.

Az adatvédelmi törvény értelmében az adatok lekérdezése (így az online „rákeresés” is) adatkezelésnek minősül, a jelentkező online háttérellenőrzését végző munkáltató pedig adatkezelőnek minősül.

A téma aktualitását mutatja, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2016 augusztus 23-án kiadott állásfoglalásában, illetve 2016. október 28-i tájékoztatójában is tárgyalja a munkavállalói háttérellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseket. Bár a fenti források nem kötelező érvényűek, praktikus útmutatásként szolgálhatnak a cégek számára a tekintetben, hogy a hatóság hogyan értelmezi az alkalmazandó jogszabályi követelményeket.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló közösségi oldalának nyilvános, mindenki számára elérhető adatait, információit a munkáltató is jogosult megtekinteni, azonban az adatkezelés során különös körültekintéssel kell eljárnia az alábbiak tekintetében.

Az online adatgyűjtés lehetőségéről előzetes tájékoztatást kell biztosítani a jelentkezők számára (pl. az álláshirdetésben). Amennyiben azonban a munkáltató az online forrásból származó adatokra alapozza felvételi döntését, úgy - az adatkezelés törvényessége és tisztességessége érdekében - arra is lehetőséget kell nyújtani, hogy azokra az érintett reagálhasson. A hatóság szerint ily módon elkerülhető, hogy esetleges rosszindulatú kommenteket, álprofilokon elérhető információkat a leendő munkáltató valósnak fogadja el.

A kiválasztás során a munkáltató kizárólag a nyilvánosan elérhető információkat mérlegelheti, azon adatok melyeket csak pályázó ismerősei számára hozzáférhetőek, nem vehetők számításba a kiválasztás során, hiszen ezek megismerése korlátozná a jelentkező magánszférához való jogát. Fontos kiemelni azt is, hogy bár a munkavalló közösségi oldalon végzett, nyilvános tevékenysége megismerhető, és ez alapján következtetések is levonhatóak, de a további adatkezelési műveletek már jogellenesnek minősülnek. Vagyis arra nincs lehetőség, hogy a jelentkező profiloldalát a munkáltató lementse, tárolja, vagy más számára továbbítsa.

A személyes adatbeszerzéshez hasonlóan, itt is csak a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges adatok kezelése, vagyis figyelembe vétele megengedett. Ilyennek tekinthető például a LinkedIn profilon felsorolt szakmai tapasztalat, megszerzett végzettségek, nyelvtudás, azonban a pályázó magánéletére, párkapcsolatára, családi életére, vallására vonatkozó adat nem tartoznak ebbe a kategóriába.

A munka törvénykönyve és az információs törvény tehát nem adnak korlátlan felhatalmazást a munkáltatók részére online háttérvizsgálat végzésére, célhoz kötött információgyűjtés azonban a fentiek szerint folytatható. Az általános adatgyűjtés tilalma alól szűk körben, speciális munkakörök esetében tehető kivétel, mivel az adott jogviszonyt szabályozó törvény előírhat háttérellenőrzést (pl. rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagja esetén kifogástalan életvitel ellenőrzése).

Persze kérdés, hogy az esetleges jogellenes információgyűjtés hogyan juthatna a leendő munkavállaló tudomására? Munkavállalóként a leghatékonyabban továbbra is úgy védekezhetünk a kíváncsi munkáltatókkal szemben, ha az internetes oldalakon a legmagasabb szintű adatvédelmi beállításokat alkalmazzuk, hiszen ennek segítségével előre meghatározhatjuk azt, hogy ki és milyen mértékig férjen hozzá személyes adatainkhoz.

A cikk eredetileg a valosjogok.blog.hu-n jelent meg.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkavégzés járvány idején

A foglalkoztatás és a koronavírus kapcsolata szűnni nem akaró kérdésként lebeg a mindennapok felett. Egyelőre úgy tűnik, az idő múlásával a... Teljes cikk

Kinek nem lehet felmondani?

Könnyebb-e felmondani a munkaadónak járványhelyzetben? Kiket véd a törvény, kiket lehet csak több feltétel teljesülése esetén elküldeni? Dr.... Teljes cikk

Hogyan mondhat fel a munkaadó és mi nem jogszerű?

A koronavírus-járvány okozta gazdasági lejtmenetben nem minden munkáltató tudja megtartani a teljes létszámot. A munkáltató szorult helyzete azonban... Teljes cikk