Mi lesz a szabadságokkal? -Jövő héten egyeztet a tárca
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium legkésőbb április 1-jére hatályba akarja léptetni a szabadságokra vonatkozó új szabályozást.
Ezt az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata alapján kell megtennie, amiben a taláros testület alkotmányellenesnek minősítette és 2007. március 31-ével érvénytelenítette a munka törvénykönyvének azt a paragrafusát, amely megengedte a cégeknek, hogy a tárgyévi szabadságok kiadását gazdasági érdekre hivatkozva a következő év június 30-áig, sőt kollektív szerződés esetén akár december 31-éig kitolják.
Az alkotmánybírók szerint ez a passzus aránytalanul nagy mértékben korlátozza a pihenéshez való alkotmányos jogot, miközben nem határozza meg sem a "kivételesen fontos gazdasági érdek" fogalmát, sem azt, hogy mennyi szabadságot lehet átvinni a következő évre.
A tárca ezeket a hiányosságokat próbálja pótolni, a honlapján olvasható tervezet szerint úgy, hogy az alapszabadság legalább felét a tárgyévben kell kiadni, ettől eltérni pedig csak "baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, az egészséget, a testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében" lehetne, a kivételesen fontos gazdasági érdek pedig a "cég működési körét közvetlenül és súlyosan érintő, illetve gazdálkodását meghatározó módon befolyásoló, a munkaszervezéstől független körülmény" lenne.
Az új szabályozásról jövő héttől egyeztetnek a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel - számol be a Magyar Hírlap.
Az alkotmánybírók szerint ez a passzus aránytalanul nagy mértékben korlátozza a pihenéshez való alkotmányos jogot, miközben nem határozza meg sem a "kivételesen fontos gazdasági érdek" fogalmát, sem azt, hogy mennyi szabadságot lehet átvinni a következő évre.
A tárca ezeket a hiányosságokat próbálja pótolni, a honlapján olvasható tervezet szerint úgy, hogy az alapszabadság legalább felét a tárgyévben kell kiadni, ettől eltérni pedig csak "baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, az egészséget, a testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében" lehetne, a kivételesen fontos gazdasági érdek pedig a "cég működési körét közvetlenül és súlyosan érintő, illetve gazdálkodását meghatározó módon befolyásoló, a munkaszervezéstől független körülmény" lenne.
Az új szabályozásról jövő héttől egyeztetnek a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel - számol be a Magyar Hírlap.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel