Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik
Az egyetemi bérek rendezéséről is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben, melyről az MTI tudósított. Közben több ezer egyetemi oktató írta alá a témában megfogalmazott, az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának küldött nyílt leveleket.
Költői kérdések az Országgyűlésben
Brenner Koloman, Jobbik képviselő a hétfői Országgyűlésben arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket.
Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta.
Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni. A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette. Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg. A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben. Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Többezer egyetemi oktató írta alá a nyílt levelet
Három nagy, a modellváltásnak nevezett magánosítási hullámot eddig elkerülő felsőoktatási intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneakadémia több ezer tanára tiltakozik az egyre méltatlanabb körülmények ellen, írja a G7.
Az egyetemi dolgozók versenyképes béreket, azonnali béremelést és a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását követelik. Az állami egyetemek fenntartójának - oktatási minisztérium híján a felsőoktatás esetében a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, azon belül is Hankó Balázs államtitkárnak - küldött nyílt leveleket eddig közel kétezer egyetemi dolgozó írta alá.
Az ország legnagyobb egyetemén, az ELTE-n a tavalyi nyomásgyakorlás után intézményi minimálbért vezettek be, ami biztosította, hogy egy adott összegnél kevesebb nem lehet az egyetemi oktatók fizetése. Ez a bérminimum a tanársegédeknek bruttó 380 ezer, adjunktusoknak bruttó 420 ezer, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer forint. A magasabb docensi és egyetemi tanári fokozatokhoz nem jár bérminimum, de a nyílt levél szerint a docensi átlagbér idén bruttó 504 480 forint.
Tehát a magasabb egyetemi fokozatokban kapható átlagfizetés mára alacsonyabb lett, mint a gyakornoki státuszban dolgozó pályakezdő tanárok bére a státusztörvény után. Ráadásul a tavalyi közel tizennyolc százalékos infláció is jelentősen hozzájárult az egyetemi bérminimumok értékvesztéséhez.
- 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a Hard HR A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Pályázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Egy korábbi rendőrségi dolgozó súlyos fegyelmi eljárás alá került, miután kiderült, hogy furfangos módszerrel szimulálta a folyamatos online... Teljes cikk
Magyar Péter felszólította a leköszönő Orbán-kormányt, hogy szerdai ülésén döntsön arról: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövőben akár... Teljes cikk
Az egyéni vállalkozóknak készített szja-bevallási tervezetekbe a NAV automatikusan betölti a rendelkezésére álló online számla- és... Teljes cikk
- Több mint hatezren jelentkeztek rövidített tanári mesterképzésekre 1 hete
- Optimistábbak a magyar cégek, mégsem jön a béremelés 2 hete
- Navigálás a viharban: így lett közel 9 milliárdos árbevétele a Pensumnak 3 hete
- Ezekkel a diplomákkal lehet a legkevesebbet keresni, mégis több százan választják őket 3 hete
- Sok rendőr kénytelen másodállást vállalni, hogy megéljen 3 hete
- Kutatás: ennyivel ér többet a diploma az érettséginél a munkaerőpiacon 3 hete
- Átlagkeresetek a magyar vármegyékben - grafikon 3 hete
- Amit az egyetem után senki nem mond el – álláskeresés a gyakorlatban 4 hete
- PDSZ: a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a pedagógusok bérrendezéséről 1 hónapja
- A bérnövekedés árnyéka: Sokan hiába dolgoztak, reálértéken veszítettek 1 hónapja
- Mit várnak a fiatalok a diákmunkától 2026-ban? 1 hónapja

Amikor a HR ég ki: miért hagyják el a szakemberek a pályát?