Mikor születnek meg az utolsó lánygyerekek?

A világ több régiójában házassági sztrájkba kezdetek, és mindinkább a szingli életmódot preferálják az emberek jelentős része, különösen igaz ez a módosabb ázsiaiak körében - írja a vezető brit gazdasági magazin, az Economist egyik augusztusi cikke. Az írás szerint ez az egyik oka, hogy az úgynevezett termékenységi ráta a Föld számos részén zuhanni kezdett.

A termékenységi ráta zuhanása azt jelenti, hogy generációról generációra egyre kevesebb leánygyermek születik a világ több régiójában, és ezért egyre kevesebb a potenciális anya. Az ENSZ vizsgálata azt mutatta ki, hogy a Föld nyolcvanhárom régiójában az asszonyok nem szülnek elég leányt ahhoz, hogy a társadalom reprodukálhassa magát. Hongkongban például ezer nő közül várhatóan ötszáznegyvenhét ad leánygyermeknek életet a jelenlegi termékenységi ráta alapján. Ezek a lányok már csak kétszázkilencvenkilenc leánygyermeket fognak szülni.

Az Economist kiszámította, hogy mintegy huszonöt generáció múltán a jelenlegi 3,75 milliós női populáció egyetlen egyre zsugorodik Hongkongban. A brit lap egyenletei szerint az utolsó asszony 2798-ban látja meg a napvilágot az ázsiai nagyvárosban. E logika alapján Kína 3450 körül kihal.

Az ENSZ adatokból számoltak szerint egyébként Németország 3520 körül, Oroszország 3530, Spanyolország 3600 körül vesztené el utolsó lakóját is, ha semmilyen változás nem történne a jelenlegi demográfiai trendekben. A "legtovább élő" három - jelenleg negatív népesedési folyamatok jeleit mutató - ország közül Irán 3700, Kanada 4450, Brazília pedig 4900 körül halna ki.

Magyarországon azonban más a helyzet, a lakosság harminc éve folyamatosan csökken. Az Economist logikája és az ENSZ termékenységi tárára vonatkozó adatai alapján a HVG kiszámolta, hogy hazánk népessége európai tekintetben is viszonylag korán eltűnne. A sarkított kalkulációs módszer szerint az utolsó magyar nő 3150 körül születne meg, kicsit később az utolsó osztráknál és valamivel előbb az utolsó romániai leánygyermeknél.

Magyar Rádió