Megjelent: 4 éve

Milyen változásokat hozhat a céges adózásban a Brexit?

A Brexitet körülvevő bizonytalanságból fakadó kérdések közül az egyik legfontosabb, mindenkit foglalkoztató alapkérdés, hogy az adóváltozások többletköltséget eredményeznek-e a cégeknek. A PwC Magyarország és a Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) szeptember közepén tartott konferenciáján elsősorban az Egyesült Királyság kiválása következtében fellépő változásokat elemezte a társasági adó, vám, jövedéki adó, általános forgalmi adó és társadalombiztosítás rendszerében.

A Brexit hatása a munkaerő szabad áramlására

A brit belpolitikai nyomás miatt várható, hogy az Egyesült Királyság (UK) Európai Unióból való kilépését követően nehezebbé válik majd a bevándorlók, köztük a magyarok kinti munkavállalása is. Bár a pontos szabályok még nem ismertek, feltehetően 2019-től a magyar állampolgárok csak munkavállalási és tartózkodási engedély birtokában végezhetnek majd munkát az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor a már jelenleg is ott dolgozó személyek helyzetében nem várható változás, így meglátásunk szerint ők továbbra is engedélyek nélkül folytathatnak majd munkát a Brexitet követően. Az uniós tagság megszűnése társadalombiztosítási kérdéseket is felvet a jövőben.

„Szinte bizonyos, hogy a nyugdíjjogosultságokat az Egyesült Királyság és az Európai Unió a kilépést követően is garantálni fogja, így a UK-ben szerzett szolgálati idő nem veszik el. Ugyanakkor az már korántsem biztos, hogy a magyar turisták vagy a rövid távú kiküldetést teljesítő személyek 2019-től is jogosultak lesznek a UK-ben egészségügyi ellátásokra. E változásokra való felkészülésben sokan igényelnek iránymutatást, ezért például a PwC brit tagvállalatai a UK-ben tartózkodó magyaroknak és más közép- és kelet-európai állampolgároknak segítséget biztosítanak a brit állampolgárság vagy más tartózkodást megalapozó engedély megszerzésében” – mondta Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Erről részletes cikkünket itt találja: Dupla járulékfizetéssel fenyeget a Brexit

A Brexit hatása az általános forgalmi adóra

A Brexit hatására az Egyesült Királyság áfa szempontból nagy valószínűséggel harmadik országnak fog minősülni, így a közösségi kereskedelemhez kapcsolódó egységes szabályozás, kedvezmények és egyszerűsítések a továbbiakban nem lesznek alkalmazandók. Ez egyrészt a gazdasági ügyletek eltérő áfakezelését hozhatja magával és adminisztrációs terhet jelenthet a vállalkozásoknak, de egyben számos lehetőséget is hordoz magában. A korábban közösségi értékesítésként és beszerzésként kezelt tranzakciók a jövőben export-, illetve importügyletként minősülnek és számolni kell importáfa-fizetési kötelezettséggel.

„Ezzel kapcsolatban a cégeknek érdemes tájékozódniuk a vámjogi képviseletről és az alkalmazható vámeljárásokról, egyszerűsítő szabályokról. A szolgáltatások vonatkozásában a teljesítési hely szabályokat és a harmadik országos ügyletekhez kapcsolódó adómentességeket érdemes felülvizsgálni, különösen a pénzügyi, illetve, szállítmányozási szektorokban. A változásoknak szükségszerű velejárója lesz a vállalatirányítási rendszerek és a számlázási metódus módosítása, illetve számolni kell a jelentéstételi kötelezettség jelentős átalakulásával is” – hívta fel a figyelmet Farkas Gábor, a PwC Magyarország menedzsere.

A Brexit hatása a vámra

A Brexit egyértelmű következménye lesz, hogy - hasonlóan a jelenleg az Európai Unión kívüli országokból importált és oda exportált termékekhez - az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemben az árukat vámeljárás alá kell vonni.

„Bár sokféle forgatókönyv elképzelhető arra, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság milyen vámügyi, szabadkereskedelmi megállapodást köthet, szinte bizonyos, hogy a Brexit után az Egyesült Királyságból importált áruk egy része után vámot kell majd fizetni. A vámteher a vámeljárás további költségeivel - így a vámügynökök díja, a vállalatok vámjogszabályoknak megfelelő belső folyamatai kialakításának és fenntartásának költsége - együtt jelentős többletterhet jelenthet a gazdálkodók számára. Ezért fontos, hogy az érintettek időben felmérjék, hogy milyen lehetőségeik vannak a vámmal kapcsolatos költségek optimalizálására és a vámjogszabályok által nyújtott lehetőségek kihasználására, például a folyamatokat egyszerűsítő vámeljárásokra vonatkozó engedélyek megszerzésével” – mondta Deák László, a PwC Magyarország cégtársa.

A Brexit hatása a társasági adózásra

„A társasági adózás területe nem szorosan harmonizált az Európai Unióban. Mégis, az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból hatással lehet a cégek társaságiadó-fizetési profiljára. A pontos hatások nagyban függnek a kilépés után az Egyesült Királyság és az Európai Unió között kialakított nemzetközi jogi kapcsolatoktól, illetve attól, hogy a kilépéssel egyidejűleg az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térséget is elhagyja-e” – hangsúlyozta Juhász Gergely, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Mindazonáltal az valószínűsíthető, hogy a társasági adózás szempontjából leginkább releváns uniós irányelvek, így az anya-leányvállalat-, a kamat-jogdíj-, vagy a fúziós-irányelv nem lesz alkalmazható, de az is előfordulhat, hogy az Európai Unió alapszerződésében lefektetett alapszabadságok, vagy az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazhatósága is megszűnik. Mindez azt eredményezheti, hogy a kilépés hatással lehet azokra a vállalkozásokra, amelyek közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn az Egyesült Királysággal (hiszen az Egyesült Királyságba irányuló vagy onnan érkező jövedelemáramok forrásadóztatása növekedhet), de akár azokra is, amelyek közvetlen kereskedelmi kapcsolatokkal nem rendelkeznek, de brit tulajdonú vagy akár csak brit entitásokat is magában foglaló cégcsoportok részei. Ezért minden olyan vállalkozásnak, amely a fentiek alapján érintett lehet, javasolt figyelemmel kísérni a Brexit folyamatát, hogy megfelelően felkészülhessen az új nemzetközi helyzetre.
  • 2021.01.30Videokonferenciás 2 napos Scrum Master képzés A két napos intenzív, gyakorlat-orientált tréning szerepjátékokon és szimulációkon keresztül segít a résztvevőknek megérteni, hogyan alkalmazhatóak a legkülönbözőbb projektekben a Scrum alapelvei. Kitérünk arra is, hogy mikor érdemes használni a Scrumot, és mikor nem. Részletek Jegyek
  • 2021.02.04Stratégiai- és teljesítmény controlling A vezetők elmondása alapján a controlling gyakran utókalkuláció fókuszú, célja a pénzügyi számvitel kiszolgálása. Ez a kutatás is rávilágít arra, hogy kimutathatóan sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetők támaszkodhatnak a controller tevékenységére. Részletek Jegyek
  • 2021.02.23 Adatvédelmi tisztviselő képzés Megújult blended képzésünk során a jogi háttér áttekintése mellett gyakorlati példák, megtörtént esetek és a résztvevők által hozott problémák közös elemzése segíti a szabályok értelmezését először e-learning, majd egy online konzultációs nap keretein belül. Részletek Jegyek
  • 2021.03.08 Vezetői kommunikáció és konfliktuskezelés képzés A képzés célja a szervezeten belül eredményes és hatékony kommunikáció feltételeinek és eszközeinek megismerése és begyakorlása, a résztvevők kommunikációs kultúrájának fejlesztése - A személyes és a vezetői kommunikáció hatásfokának és eredményességének javítása - A szervezeten belül eredményes és hatékony együttműködés és konfliktuskezelés alapjainak megismerése Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter