Dupla járulékfizetéssel fenyeget a Brexit

2019-ig van még arra idő, hogy az európai uniós országok állampolgárai szabadon munkát vállaljanak az Egyesült Királyságban - mondta a PwC Magyarország vezető menedzsere, Honyek Péter. A kilépési nyilatkozat várhatóan jövő év eleji benyújtását követően ugyanis két évük van arra a briteknek, hogy kilépjenek az Európai Unióból. Ennek időpontja nincs kőbe vésve, hiszen akár több évvel is ki lehet tolni a 27 tagállam támogatásával.

Tárgyalni kell a dupla járulék elkerüléséről

A Brexit hatásait elemezve Honyek Péter elmondta, hogy az uniós tagság megszűnése társadalombiztosítási kérdéseket is felvet a jövőben. "Jelenleg, ha egy magyar állampolgár kiküldetés keretében Londonban dolgozik, a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt marad, annak szabályai vonatkoznak rá. A Brexit után fennállhat, hogy két ország járulékait vonják le a béréből. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, nem tudok arról, hogy a brit cégek számolnának ezzel. Ezt a kérdést ettől függetlenül gyorsan rendeznie kell az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak" - mondta Honyek Péter vezető menedzser a HR Portalnak.

Ha helyi UK szerződést kötnek, akkor jellemzően csak a UK tb-t kell megfizetni. Ha viszont egy magyar cég az Egyesült Királyságba küldi munkavállalóját, akkor a jelenlegi szabályok szerint kettő-öt évig a magyar tb rendszer hatálya alatt maradhat. Ezt a lehetőséget biztosítja az EU szociális tárgyú irányelve. Ha ez megszűnne, előfordulhatna, hogy a kérdéses személy például fizetne Magyarországon 18,5 százalék járulékot, Angliában további 12-14 százalék járulékot, illetve a munkáltatója fizetne 28,5 százalék közterhet Magyarországon és 13,8 százalék közterhet Angliában. Ha emellé még odarakjuk az szja-t is, előfordulhat, hogy a céges költség harmadát se kapná meg a munkavállaló nettó bérként.

Nyugdíj lesz, de borulhat a családi pótlék és az egészségügyi ellátás

Honyek Péter szerint a 2019-ig tartó időszakban nem fogják az eddiginél sokkal nagyobb mértékben megszállni az Egyesült Királyságot a külföldiek. Persze lesznek, akik gyorsan kimennek egy-két évre, számolva azzal, hogy utána már nem lesz lehetőségük erre. A szakértő arra számít, hogy a tartósan külföldön tartózkodók helyzetében nem lesz változás. Viszont egyes ingázó magyarok vélhetően a brit kilépés után sokkal szigorúbb szabályok szerint folytathatják majd a tevékenységüket, mint jelenleg: például azok a magyar fogorvosok, akik kéthetente mennek ki rendelni.

Honyek úgy véli, hogy olyan lesz a kilépés utáni szabályozás, hogy nem fog felgyorsulni a külföldi munkavállalók visszaáramlása anyaországaikba.

"A kilépést megelőző tárgyalások első szakaszában fog szerepelni a nyugdíjjogosultság kérdése. Szinte biztos, hogy a nyugdíjjogosultságokat az Egyesült Királyság és az Európai Unió a kilépés után is garantálni fogja, így az UK-ban szerzett szolgálati idő nem vész el. "Mintegy hárommillió európai uniós országból érkezett munkavállaló dolgozik jelenleg az Egyesült Királyságban, köztük 800 ezer lengyel, 200-250 ezer román, 100-150 ezer magyar. Nagy tömegről van szó, akik választópolgárok is egyben, tehát az érintett európai kormányzatok érdekében áll, hogy ne sérüljenek a jogaik, ezért biztosan meg fogják kapni a külföldi munkás évek után járó nyugdíjukat" - fejtette ki lapunknak Honyek Péter.

A szakértő viszont nem bizakodó a tekintetben, hogy a Brexit után kitelepülők megkapnák a jelenleg járó családi pótlékot. Az sem biztos, hogy a rövid távú kiküldetést teljesítő magyarok 2019-től jogosultak lesznek a UK-ben egészségügyi ellátásokra. "A változásokra való felkészülésben sokan igényelnek iránymutatást, ezért a PwC brit tagvállalatai a UK-ban tartózkodó magyaroknak és más közép- és kelet-európai állampolgároknak segítenek a brit állampolgárság vagy más tartózkodást megalapozó engedély megszerzésében. Hajlandóak jelentős összeget fizetni azért, hogy a Brexit után is biztosan kint maradhassanak" - mondta Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere.